Innováció és Márka Stratégia: Ipsos Marketing
OUR SOLUTIONS

Termék Tesztelés

Az Ipsos a világon a legtöbb terméktesztet végző piackutató ügynökségként évente 7000 terméket tesztel, eddig 20.000 sikeres termékbevezetést támogattunk.

Ügyfélkontextus

Hogyan lehet legjobban megtervezni a termék prototípusát?
Hogyan fejleszthető tovább egy termék összetétele?
Hogyan használják a fogyasztók a terméket a valóságban?

Megoldásaink

Segítünk az új termékek kifejlesztésében, a meglévő termékek tökéletesítésében és a termék életciklusának és nyereségességének optimalizálásában. Hozzáférést biztosítunk a világ legnagyobb termékteszt adatbázisához szakértő elemzők és érzékszervi kutatással foglalkozó munkatársak támogatásával, továbbá a terméktesztek lefolytatásához szükséges helyszínek biztosításával. Egyetemi kapcsolataink további terméktesztelési lehetőségeket biztosítanak.

A következőkre fókuszálunk:

Kvalitatív és kvantitatív kutatási módszerek integrálása

A Sense Suite a termékfejlesztés és pozícionálás érdekében lehetővé teszi a kvalitatív és a kvantitatív kutatásokat integrálását. Ez magába foglalja a Product*Sense-t, hogy feltárjuk a érzékszervi tulajdonságokat; Sensory Stations-t, mely a termékösszetevők értékelésére szolgál; a Rapid Prototyping-ot mellyel egymás után kiértékelhetőek a prototípusok; a Sensory Lab-et, mellyel kiválaszthatóak a prototípusok a célcsoportnak megfelelően; és a Censydiam*Sense-t, mellyel a termék használata során kialakuló érzelmek tárhatóak fel.

Mobil eszközökön történő tesztelés

Mobil eszközökön történő felmérést alkalmazunk annak érdekében, hogy a termék használata során adott reakciókat használat közben akár többször is rögzítsük. Továbbá fotók és videók készíthetők a termékhasználat során, így pontosan nyomonkövethető, hogy a fogyasztók miként használják és milyen reakciókat váltanak ki belőlük az egyes termékek.

Neuroscience: Implicit Reaction Time

Az Implicit Reaction Time (IRT) módszertant arra használjuk, hogy felderítsük a fogyasztók állításai és valódi érzései közti különbségeket. Az IRT képes meghatározni a termékek és azok előnyeihez kapcsolódó asszociációk tudatalatti erejét, így megérthetjük, hogy valójában miként éreznek a fogyasztók a termék iránt.

Érzelem-alapú kutatás

A termékkategóriákhoz kapcsolódó érzelmi szükségletek feltárásával összekapcsoljuk az érzelmi és a funkcionális tulajdonságokat, irányt mutatva ezzel a kutatás és fejlesztésnek (R&D) és a marketingnek.

Esettanulmányok

Új termék bevezetése: Egy élelmiszeripari ügyfelünk egy új piacra kívánta bevezetni dzsem termékét. Az elsődleges céljuk piacrészesedés szerzése volt a piacvezető márkától. A Product*Sense módszertan segítségével sikerült beazonosítani a dzsem kategóriával kapcsolatos fogyasztói elégedettség két legfontosabb tényezőjét. Az eredmények meghatározott prototípusok kifejlesztését tették lehetővé.

Termékfejlesztés mobil eszközökön történő felmérés segítségével: Egy Egyesült Királyságban működő ügyfelünknek szüksége volt arra, hogy fogkrém termékeit összehasonlítsa versenytársaival. Fogkrémeket helyeztünk ki fogyasztói háztartásokban, majd a fogyasztókat arra kértük, hogy vegyenek részt egy online és egy mobilos felmérésben. A mobil felmérés gyorsabb visszajelzést tett lehetővé: a kérdőív háromnegyede percekkel a fogmosás után kész volt. Továbbá a gyors mobilos felmérésnek köszönhetően egy íz preferenciát is meghatároztunk, melyet az online felmérés nem tett lehetővé.

Neurosciences a preferenciák mögötti fő okok megértéséhez: Egy hajápolási termékekkel foglalkozó ügyfelünk meg akarta érteni, hogyan befolyásolja a sampon illata a fogyasztók véleményét. Az Implicit Reaction Time módszert alkalmazva illat próbát végeztünk, és kiderítettük, hogy bár tudatos szinten az illatminták között nincs különbség, tudatalatti szinten azonban az „A” illatanyagot preferálták a résztvevők.

Érzelmi szükségletek meghatározása: Egy ügyfelünk a tisztítószer termékei illatát akarta átdolgozni. A fogyasztókat megkértük, hogy a tisztítószerek kapcsán fejtsék ki a termékek által kiváltott érzelmeiket. A tesztelt illatanyagok közül mindössze egy illat váltotta ki a kívánt érzelmeket, ezért az lett a győztes. Azzal, hogy az érzelmeket sikerült összekapcsolnunk a funkcionális előnyökkel, segítettük ügyfelünket a reklámkampány kialakításában.

Fogyasztó és vásárló