A globalizáció az ország javára van a magyarok szerint
A világ polgárainak háromnegyede hisz benne, hogy a világkereskedelem kiterjesztése előnyökkel szolgál saját országának gazdasága számára. Peru és Malajzia lakossága különösen erős támogatásról tett bizonyságot (86-87%-os egyetértés). A legpesszimistább nemzetek között több európai kereskedelmi nagyhatalom és exportország található meg (Franciaország, Németország), míg a magyar nép a globális átlag feletti támogatottságot mutat a világkereskedelem iránt.
ÁBRA: „A kereskedelem kiterjesztése hasznos az országom számára.” (a felnőtt lakosság bázisán, N 19.017 fő, a felnőtt lakosság bázisán)
25-ből 25 országban többségben vannak azok, akik szerint az országuk erősödéséhez, a gazdasági növekedéshez nélkülözhetetlenek a globális vállalatok helyi befektetései, a világmárkák terjeszkedése. Ez alól Magyarország lakosai sem kivételek: az állítással egyetértő 61%-os többséggel szemben mindössze 6% ellenvéleménye áll.
Az Ipsos felmérése kimutatta, hogy ugyan a globalizáció percepciója (mindenhol, és különösen Latin-Amerikában) számottevően romlott 2019 óta, de továbbra is egyértelműen pozitív az összkép világszerte. A fejlődő országok állampolgárai egyértelműen az előnyeit látják, és Magyarország lakossága is a globális arányoknak megfelelő véleményt formált a kérdésről.
ÁBRA: „A globalizáció összességében jó dolog hazám számára.” (a felnőtt lakosság bázisán, N 19. 017 fő, a felnőtt lakosság bázisán)
Ismételten a franciák számítanak kivételnek, ahol a két év alatt bekövetkezett 7 százalékpontos csökkenés után mára azonos arányban vannak a globalizációt támogatók az azt ellenzőkkel (27-27%).
A kereskedelmi korlátozások használata megosztja a világ lakosságát. Többségben vannak ugyanis azon nemzetek, akik szükségesnek tartanának további szigorító intézkedéseket az külföldi termékek, szolgáltatások exportjával szemben, míg olyan nagy ipari termelő országok, mint Németország, Dél-Korea, illetve Svédország és Nagy-Britannia polgárai kevésbé féltik országukat a beérkező áruktól.
ÁBRA: „Több kereskedelmi korlátozásra lenne szükség a külföldi árukkal és szolgáltatásokkal szemben” (a felnőtt lakosság bázisán, N 19. 017 fő, a felnőtt lakosság bázisán)
Magyarország (a 25 országos átlagnak megfelelően) enyhe többséggel szintén inkább a protekcionista politika mellé állna (35% vs. 30%).
Globális szinten megközelítőleg azonos arányban vannak azok, akik szerint a globalizáció folyamata akadályozza a helyi kormányzat munkáját, és azon állampolgárok, akik szerint ez a feltételezés nem igaz. Országonként jelentős eltérések mérhetők, ahol a magyar lakosság amellett teszi le voksát, hogy a globalizáció nincs ilyen negatív hatással a kormány működésére (21% szemben a 38%-kal).
ÁBRA: „A globalizáció akadályozza országom kormányát abban, hogy hatékony gazdaságpolitikát folytasson.” (a felnőtt lakosság bázisán, N 19. 017 fő, a felnőtt lakosság bázisán)
A magyarok (a világátlagnál jelentősen nagyobb arányban) ellenzik azt az állítást is, mely szerint „a globalizáció jelenésége korlátozná a demokrácia megfelelő működését az országban” (41% szemben a 20% egyetértővel), ezzel hazánk a fenti kérdéshez hasonlóan ismét harmadik helyre kerül a globalizációt támogató országok sorában. A dél-koreai válaszadók körében egyértelmű és abszolút többségben vannak az ellenzők (56%, szemben a 14% egyetértővel). A demokrácia intézményére gyakorolt hatást inkább negatívnak ítélő nemzetek között Franciaország, Törökország, Olaszország és Malajzia szerepel.
A kutatás további részletei a csatolmányban megtekinthetők.
