Növekvő figyelem a mentális egészégünkön

A napi stressz hatásait a globális szinten a lakosság 63%-a tapasztalja a mindennapokban. Az Ipsos nemzetközi kutatása szerint a személyes egészségi állapotunk kapcsán egyre gyakrabban merül fel a mentális egészség fontossága. Három év alatt 10 százalékpontot emelkedett ennek, mint kritikus egészségügyi problémának az említése, és jelenleg a világ lakosságának nem kevesebb, mint harmada (36%) tartja kiemelt egészségszempontnak.
Míg Svédországban a felnőtt lakosság 63%-a foglalkozik szellemi egészségével, hazánkban ez az arány jelenleg 23%, ám a többi 33 országhoz hasonlóan Magyarországon is jelentős erősödés volt mérhető 2020 óta (11 százalékpont).
ÁBRA: Melyeket tekinti a legfőbb egészségi problémának az országában? 34 ország átlaga, N=23.507 fő

A világátlag szerint a lakosság 58%-a odafigyel szellemi egészségére, ám ez a mutató is széles spektrumon mozog, hiszen a portugálok 82%-os értékéhez képest a kínai válaszadók körében csak 33% volt mérhető. Ebben a rangsorban Magyarország szintén az alsó harmadban helyezkedik el, ugyanakkor elmondható, hogy jelenleg már minden második polgártársunk foglalkozik mentális egyensúlyával (53%).
A nemzetközi kutatás eredményei szerint a világ lakosságának háromnegyede egyetért abban, hogy a testi és szellemi egészség egyaránt fontos, ennek ellenére 41%-os relatív többség úgy érzi (szemben a 12% ellenvéleménnyel), hogy országa egészségügyi rendszerében a fizikai egészséggondozás nagyobb hangsúlyt kap, mint a mentális egészség támogatása.
Az Ipsos szakemberei a december-februári hazai nagymintás kutatássorozat során arra voltak kíváncsiak, hogy a magyarok hogyan ítélik meg saját mentális egészségi állapotukat. Ehhez a felnőtt korú lakosság szellemi és fizikai egészség különböző dimenzióival kapcsolatos elégedettségét vizsgálták meg havonta ezer fő bevonásával. A kérdésekre adott válaszok indexált értéke alapján a magyarok egészségi állapota 60 pont – tehát erős-közepesnek tekinthető – a legtöbb dimenzióban 60 pont körüli érték figyelhető meg: a legmagasabb elégedettséget a társasági élet (63 pont), a legalacsonyabbat pedig a testmozgás mennyisége (52 pont) és az alvás minőségével (54 pont) kapcsolatban volt mérhető.
ÁBRA: Mentális egészség index, 2023 január vs február, N=1.000 fő / hónap

Az egyes dimenziók tekintetében látható, hogy a legnagyobb arányban a társasági életükkel elégedettek a magyarok (40%), illetve a személyes célok elérésében és a jövőbe vetett bizalomban is magasabb arányban értettek egyet (37%). Ugyanakkor a válaszadók közel fele úgy gondolja, hogy kevesebbet mozog, mint amire szüksége lenne (49%), valamint az alvás minőségével (45%) és a természetben töltött idővel (42%) is inkább elégedetlenek az ország polgárai.  
A felmérésből kiderült továbbá, hogy jelenleg az 50 évnél idősebb, magasan képzett férfiak a leginkább elégedettek az egészségi helyzetükkel (átlagosan 66 pont). Az országos átlagtól elmarad a 30-39 évesek (54 pont), az alacsonyabb végzettségűek (általános iskolai és szakmai végzettségűek (55 pont), valamint a nők (57 pont) értékelése – a 30-49 éves, alacsony végzettségű, nők összesített indexe 45 pont. Az előző hónaphoz képest jelentősebb csökkenés figyelhető meg több területen is, köztük a Dél-Alföldön 5 pontos, továbbá a Budapesti lakosság, valamint a szakiskolát vagy szakközépiskolát végzettek és a 30-39 évesek körében is 4 pontos csökkenés látható.
ÁBRA: Mentális egészség index, N=1.000 fő

A legelégedetlenebb csoport a 30-39 évesek a legkevésbé elégedettek az országos átlaghoz képest (54 pont). Elégedetlenségük a felmérésünk szerint leginkább a kellő testmozgás hiányából (17%), a természetben töltött idővel (20%), valamint a rossz minőségű vagy kevés alvásból (22%) és az időbeosztással való elégedetlenségből (24%) is fakadhat. A legfiatalabb korcsoport valamivel elégedettebb (58 pont), ami talán azzal magyarázható, hogy nagyobb figyelmet szentelnek az egészséges táplálkozásra (37%), valamint a személyes célok elérésével (41%) is ők a legelégedettebbek a többi csoporthoz képest.
Ellenpólusként, a legkielégítőbb társasági életet az 50-59 éves korosztály tagjai élik – 51% inkább elégedettnek érzi magát, ami a más demográfiai csoport értékelésénél is magasabb. Továbbá más korcsoportokhoz képest ez a csoport bízik a leginkább a saját jövőjében is (43%). A legtöbb dimenzióban azonban a 60 év felettiek elégedettek leginkább: elsősorban az időbeosztás (50%), az érzelmi egyensúly (46%) és a stresszkezelés (43%), illetve az alvásminőség (34%) területén is elégedettebbek az országos átlaghoz és a többi korcsoporthoz értékeléséhez képest is, ugyanakkor mivel az elégedetlenek aránya is elég magas a testmozgás (49%), az alvásminőség (41%) és a természetben töltött idő (40%) tekintetében, a legidősebb csoport általános elégedettsége (61 pont) sem tudja jelentősen meghaladni az országos átlagot.
ÁBRA: Mentális egészség index, N=1.000 fő

Egy másik fontos törésképző a saját egészségi állapot megítélésében az iskolai végzettség – összességében azt mondhatjuk, hogy minél magasabban képzett egy magyar, annál nagyobb eséllyel elégedett egészségi állapotával. Az egyik legkevésbé elégedett csoport, az általános iskolás végzettségűek (55 pont) az alvásuk minőségével (21%) és a testmozgásuk mennyiségével (22%) elégedettek a legkevésbé, viszont az érzelmi egyensúly (35%) és megbecsültség (33%) tekintetében is az országos átlaghoz közelít az elégedettek aránya. A diplomások az egyik legelégedettebb társadalmi csoport (61 pont). Az országos átlaghoz és más végzettségű csoportokhoz képest is magasabb köztük az inkább elégedettek aránya a társasági élet (46%), az étkezés (43%) – ami minden más demográfiai csoport értékelésénél magasabb – illetve az alvásminőség (33%) területén is. Érdemes továbbá azt is megjegyezni, hogy a diplomások mindegyik dimenzióban magasabb elégedettségről számoltak be más végzettségi csoportokhoz képest – a legkevésbé a testmozgás (28%) és a természetben töltött idő (29%) mennyiségével voltak elégedettek, azonban még ezek az értékek is az országos átlag felett helyezkednek.