The Ipsos Cost of Living Monitor Report 2025
Főbb megállapítások:
Több ember érzi úgy, hogy jobban áll anyagilag. A megkérdezettek 37%-a mondja, hogy jól áll anyagilag, ami javulás a 2024 végén mért 33%-hoz képest. Ausztrália (+10 százalékpont), Nagy-Britannia és Thaiföld (mindkettő +6 százalékpont) tapasztalták a legnagyobb javulást az emberek anyagi jólétében.
Az európaiak és az észak-amerikaiak úgy gondolják, hogy kevesebb pénzük lesz költeni. 30 országban 30% gondolja, hogy több elkölthető jövedelmük lesz a következő 12 hónapban, míg 31% gondolja azt, hogy kevesebb lesz.
Az infláció miatti aggodalmak növekednek. 68% szerint a 30 országban az országuk inflációs rátája növekedni fog a következő évben. Ez 6 százalékponttal magasabb, mint 2024 novemberében volt.
Sokan úgy gondolják, hogy országuk recesszióban van. Az emberek 42%-a gondolja, hogy országuk recesszióban van, míg 30% nem így gondolja.
Íme öt dolog, amit megtudtunk arról, hogyan változott az emberek hozzáállása a megélhetésükhöz szükséges költségekhez és saját gazdasági helyzetükhöz az elmúlt 12 hónapban.
1. Többen is jobban állnak anyagilag az elmúlt 12 hónapban
Néhány országban úgy tűnik, hogy az elmúlt 12 hónapban változás történt. Bár 2023-ban sok országban csökkent az infláció, az embereknek időbe telt, hogy elégedettebbek legyenek a helyzettel. Átlagosan 30 országban a megkérdezettek 37%-a mondja, hogy kényelmesen él/jól van anyagilag, míg 32% éppen hogy megél, és 27% nehézségekkel küzd.
Ausztráliában, ahol az infláció és a kamatok az elmúlt 12 hónapban csökkentek, azt látjuk, hogy az arány, akik azt mondják, hogy kényelmesen élnek/jól vannak, 11 százalékponttal nőtt tavaly ősz óta. 47% mondja ezt, ami a legmagasabb szint 2023 áprilisa óta.
Nagy-Britanniában hasonló trend figyelhető meg. 2024 novemberében 45% mondta, hogy anyagilag kényelmesen/jól van, ez mostanra 51%-ra emelkedett. Amióta elkezdtük nyomon követni az infláció és a megélhetési költségeket 2022 áprilisában, ez a legmagasabb kényelmi szint, amelyet a britek jelentettek.
Indonéziában a dolgok az ellenkező irányba mennek. 2025 az indonézek számára gazdasági zűrzavar éve volt, és tavaly ősz óta a kényelmesen élők aránya 7 százalékponttal csökkent, 31%-ra. Az emberek nemcsak a pénzügyeik miatt aggódnak, hanem az országé miatt is. 63% úgy véli, az ország már recesszióban van. Mielőtt a múlt hónapban, azok aránya, akik azt gondolták, hogy az ország gazdasága jó állapotban van, 38 százalékponttal esett vissza 2024 decembere óta. Októberben javulást láttunk az optimizmusban (12 százalékponttal nőtt 40%-ra) a kormány új gazdasági terveinek köszönhetően.
2.Bár néhányan most kényelmet éreznek, a jövő kevésbé pozitív
A megkérdezett 30 ország átlagában vegyes érzelmek vannak a jövőt illetően. Annyian gondolják, hogy rendelkezésre álló jövedelmük növekedni fog, mint ahányan azt, hogy csökkenni és ugyanennyien gondolják, hogy változatlan marad. Azonban, ha ezt országos szinten nézzük, a dolgok kevésbé egyenlőek.
Sokan Európában és az angolul beszélő országokban viszonylag pozitívan érzik magukat jelenlegi pénzügyi helyzetükkel kapcsolatban. Azonban ugyanezek az országok nem gondolják, hogy ez így is marad.
Több ilyen ország valószínűbbnek tartja, hogy jövőre csökkenni fog rendelkezésre álló jövedelme, mint hogy emelkedjen. Még Hollandiában is, ahol az emberek a legelégedettebbek pénzügyeikkel, 35% szerint jövőre csökkeni fog rendelkezésre álló jövedelmük.
Ez ugyanígy van Svédországban. Míg 57% anyagilag jól/rendben van, egy növekvő arányú svéd gondolja úgy, hogy 2026 rosszabb lesz. 2024 novemberében 25% várta, hogy rendelkezésre álló jövedelmük csökken a következő 12 hónapban, 2025 őszére ez 31%-ra nőtt. Azok aránya, akik úgy gondolják, hogy életszínvonaluk csökkeni fog, 18%-ról 29%-ra emelkedett.
Franciaországban az emberek gondolják a legvalószínűbbnek azt, hogy a számlák után kevesebb pénzük marad. 44% gondolja, hogy rendelkezésre álló jövedelmük csökkeni fog a következő évben. Míg Franciaországban 41% gondolja, hogy életszínvonaluk 2026-ban csökkenni fog, ami 4 százalékponttal nőtt az előző ősz óta.
3.Többen gondolják, hogy az inflációs ráta emelkedni fog, de kevesebben várják a kamatok emelkedését
A felmérésben szereplő országok meg vannak róla győződve, hogy az infláció növekedni fog. Az Egyesült Államokban 14 százalékponttal nőtt azok aránya, akik szerint 2026-ban magasabb lesz az infláció, és most 65%. A magasabb megélhetési költségek miatt az amerikaiak úgy gondolják, hogy kevesebb rendelkezésre álló jövedelmük lesz, és az életszínvonal is csökkeni fog a következő 12 hónapban. Ezzel együtt azok aránya, akik úgy érzik, hogy anyagilag jól állnak/megfelelően vannak, 13 százalékponttal alacsonyabb, mint 2023 áprilisában volt.
30 országot nézve, átlagosan 68% gondolja, hogy az inflációs ráta a következő évben emelkedni fog az országukban. Csak 9% gondolja, hogy csökkenni fog. Annak ellenére, hogy az infláció emelkedésére vonatkozó elvárások nőnek, kevesebben hiszik, hogy a központi bankok emelni fogják a kamatokat annak kordában tartása érdekében.
Átlagosan 46% gondolja, hogy az országában növekedni fognak a kamatok. Dél-Afrikában és a LATAM régióban (Latin-Amerika) a legmagasabb ez a meggyőződés. Brazília, Mexikó, Kolumbia és Argentína alkotják az első ötöt. Argentínában azok aránya, akik szerint az infláció növekedni fog, 10 százalékponttal magasabb, mint tavaly ugyanekkor. Chilében és Peruban ennek az ellenkezője igaz. Chilében, miközben 55% gondolja, hogy a központi bank kamatemelést fog végrehajtani, ez 11 százalékponttal alacsonyabb, mint 12 hónapja, és Peruban az arány 14 százalékponttal alacsonyabb, 61% az előző évhez képest.
4. Növekvő aggodalom a munkanélküliség miatt
Átlagosan a 30 országban a megkérdezettek 58%-a mondja, hogy az elkövetkező évben növekedni fog a munkanélküliek száma országukban.
Az indonézek a legvalószínűbbek, akik azt gondolják, hogy 2026-ban kevesebb munkahely lesz. 2025 őszén 83% gondolja úgy, hogy a munkanélküliség növekszik, ami emelkedés a tavalyi ugyanezen időszak 71%-ához képest.
Ez a legmagasabb szám, amit Indonézia feljegyzett erre a kérdésre az Ipsos Cost of Living Monitor 2022-es indulása óta.
Franciaország (66%), Kanada (60%) és Brazília (55%) a legmagasabb arányban gondolják, hogy növekedni fog a munkanélküliség, ahogy az a korábbi felméréseink során is történt.
Franciaország, Kanada, Brazília és Írország mindnél nőtt azok aránya, akik azt gondolják, kevesebb munkahely lesz az előző évhez képest (+8 százalékpont, +10 százalékpont, +8 százalékpont, illetve +10 százalékpont).
Az Egyesült Államokban is nőtt ez a szám az előző évhez képest, 12 százalékponttal. Az amerikaiak 52%-a gondolja, hogy a munkanélküliség növekedni fog az elkövetkező évben. Kevés különbség van az amerikai jövedelmi szintek között abban a hiedelemben, hogy nő a munkanélküliségi ráta (alacsony és közepes jövedelem egyaránt 52%, míg magas 51%). Azonban vannak különbségek a korcsoportok és a politikai előnyök alapján.
A 35 év alattiaknál 58% várja a munkanélküliség növekedését, míg a 35-49 évesek 46%-a és az 50-74 évesek 50%-a érzi ugyanezt.
Ahogy az élet sok területén az Egyesült Államokban, a politikai megosztottság a munkanélküliségről alkotott percepciókban is megfigyelhető. A republikánusok 34%-a gondolja, hogy kevesebb munkahely lesz, míg a demokraták 65%-a érzi ugyanezt.
Amikor ezt a kérdést a 2024 novemberi választások előtt tettük fel, az ellenkezője volt igaz. Akkoriban a republikánusok 49%-a gondolta, hogy nő a munkanélküliek aránya, és csak 31%-a demokratáknak voltak hasonló véleményen.
5. Az élet megdrágulásának okai között az életkor is szerepet játszik
Az életköltségek növekedésének oka globális problémaként jelenik meg. 30 ország átlagában 72% szerint a globális gazdaság vezet az árak növekedéséhez. A 29 ország közül, amelyeket bevontak a jelenlegi és a 2024 novemberi felmérésbe is, 18-ban nőtt azok aránya, akik a globális gazdaságot választják az infláció egyik okának.
A nemzeti kormányzati politikák és a kamatok a következő legnagyobb hozzájárulók az inflációhoz (68% és 65% sorrendben).
Az árdrágítás, azaz a vállalatok által túlságosan növelt árak érzékelése erős. Átlagosan 30 országban 62% gondolja úgy, hogy a vállalatok túlzott profitszerzése hajtja az inflációt. Ez az érzés alig változott a felmérés futtatása alatt, annak ellenére, hogy sok országban csökkent az infláció. A Baby Boomerek gondolják a leginkább, hogy a vállalati kapzsiság az életköltségek növekedésének mozgatórugója. 66%-uk hiszi ezt, többen, mint az X generáció (61%), az Y generáció (62%) és a Z generáció (59%). A Baby Boomerek számára a vállalatok túlzott profitszerzése megelőzi a kamatokat (62%), mint az infláció mozgatórugója.
A világ aggodalmait vizsgáló felmérésünkben, amely azt követi nyomon, hogy az emberek milyen problémákat tartanak a legnagyobbnak országukban, az európai országok a leginkább hajlamosak a bevándorlást aggályként választani.
Amit az idei Ipsos Cost of Living Monitor jelentésben látunk, hogy van egy összefüggés azon országok között, amelyek aggódnak a bevándorlási kontroll miatt és azok között, akik a bevándorlást okolják az életköltségek növekedéséért. Ez különösen igaz Európában és Észak-Amerikában.
Átlagosan 30 országban a magasabb jövedelműek hajlamosabbak úgy látni, hogy a bevándorlás hajtja az inflációt (58%). Az emberek 53%-a középjövedelmű, míg 50%-a alacsony jövedelmű úgy gondolja, hogy a bevándorlás okozza az életköltségek növekedését.
