Ipsos World Affairs & Security Report 2025

A legfrissebb kiadása az éves Ipsos World Affairs közvélemény-kutatásunkból a Halifax Nemzetközi Biztonsági Fórum számára felfedezzük a globális attitűdöket a világ konfliktusai és fenyegetései iránt.

Főbb megállapítások:

A dezinformáció és a hackertámadások iránti aggodalom magas marad. Éppen 3-ból több mint 4-en (átlagosan 77% 30 országban*) mondják, hogy a közvélemény befolyásolására irányuló dezinformáció terjedése valós fenyegetés a világban ma. A csalás/kémkedési célú hackelés (77%) az első számú fenyegetésként szerepel a második évben egymás után.

Kanada még mindig az első számú pozitív befolyásoló, míg Amerika botladozik. 80% mondja, hogy Kanada az az ország/szervezet, amely legvalószínűbben pozitívan befolyásolja a világ ügyeket, így tizedik éve vezeti a listánkat. Eközben most 48% mondja, hogy az Egyesült Államok pozitív hatással lesz a világ ügyeire, ami csökkent a 2024-es 60%-ról.

Kína, BRIC, CRINK országok emelkedőben. Kínát (46%) tartják jelenleg a világ színpadán a legtöbb befolyással rendelkező ország/szervezet élén. Ez az új kérdés kideríti, hogy a BRIC és CRINK országokat, mindkettő 31%-kal, nagyobb befolyással bírónak tekintik, mint általában a nyugati/fejlett országokat (18%).

A kötelező katonai szolgálat támogatottsága széleskörű. Míg a többség (83%, új) fontosnak tartja erős nemzeti védelem fenntartását békeidőben is az országuk számára, csak csekély többség (52%, új) áll a kötelező fiatalok katonai szolgálata mellett — Malajziában a legmagasabb (76%), Japánban a legalacsonyabb (17%).

Növekvő pesszimizmus, csökkenő félelem. Csak 3 emberből 1 (33%, átlagosan 20 országban***) gondolja most, hogy több dolog válik jobbá, mint rosszabbá manapság, ami csökkenés a 2017-es 47%-hoz képest, amikor először tettük fel ezt a kérdést. Ugyanakkor a világ veszélyesebbé válásától való félelem 79%-ra csökkent (20 országban), a 2022-es 86%-os történelmi csúcs után, amikor Ukrajna teljes körű inváziója történt.

Trump hanyatlása 2.0

Kevesebb mint a fele (átlagosan 48% a 30 országban*) gondolja most úgy, hogy Amerika pozitív hatást gyakorol majd a világ ügyeire a következő évtizedben, ami 12 százalékpontos csökkenést jelent az előző évi közvélemény-kutatásunkhoz képest, amelyet közvetlenül azelőtt végeztünk, hogy Donald Trump nyerte el az amerikai elnöki posztot.

Amerika északi szomszédai közül most a legkevesebben, mindössze 24% gondolja úgy, hogy az USA pozitív hatással bír a jövőben, ami 28 ponttal csökkent 2024-hez képest. 

Az arány, akik úgy gondolják, hogy az USA pozitív tényező, 2025-ben 30-ból 29 országban csökkent. Az USA globális hírneve is esett Trump első elnöki ciklusa idején (2017-2021). 

Egy új kérdésből, amelyet Trump jelenlegi vámháborúja közepette tettek fel, az látszik, hogy valamivel több mint minden negyedik ember (átlagosan 28% a 30 országban) gondolja, hogy Amerika jelenleg növeli a világ befolyását, és az országot most a legvalószínűbbként tartják számon, hogy globális befolyást veszít (32%). 

Ez elmarad Kína (46%) mögött, valamint a BRIC és CRINK országok mögött**, melyek 31%-on állnak és jelenleg nagyobb befolyást szereznek a világ színpadán, mint Amerika (28%), valamint a nyugati/fejlett országoktól általában (18%).

Kanada 

Átlagosan tízből nyolcan (80% a 30 országban) gondolják úgy, hogy Kanada pozitív hatással lesz a világ ügyeire a következő évtizedben, így ismét a befolyásoló listánk élére került.

Kanadát immár tizedik éve a világ első számú befolyásolójaként tekintik. A saját ország (76%) következik, majd Németország (73%), az Európai Unió (70%) Franciaországgal (70%) egyenlő arányban, és Nagy-Britannia (68%) alkotják a világ öt legbefolyásosabb szereplőjének körét.

Csak minden negyedik ember jósolja, hogy Irán pozitív hatással lesz a világ ügyeire, és Izraellel megegyezően az idei évben (szintén 25%). A felmérés során (szept. 19 - okt. 3, 2025) szept. 29-én jelentették be a Gáza béketervet.

Irán 2014 óta minden évben a legkevésbé valószínű országnak/szervezetnek számít, amely pozitív hatást gyakorolna, kivéve idén, amikor Izraellel, és 2022-ben, amikor Oroszországgal holtversenyben került az utolsó helyre rögtön a teljes körű ukrajnai invázió után.

Pakisztán (28%), Oroszország (32%), a CRINK* országok (33%), és Szaúd-Arábia (45%) egészítik ki az öt legkevésbé befolyásos szereplőt 2025-ben.

Az elmúlt évtizedben Kanada következetesen a legvalószínűbb országnak/szervezetnek számított, amely pozitív hatást gyakorolhat a világ ügyeire, bár hírneve nem egészen olyan magas, mint 2016-ban és 2017-ben volt. Eközben Kanada déli szomszédja pozitív hatása a világ színpadán előbb csökkent, majd emelkedett, és legutóbb ismét csökkent.

A nemzeti védelem kulcsfontosságú, de ki fogja védeni?

Több mint tízből nyolcan (átlagosan 30 országban) egyetértenek abban, hogy országuk erős nemzeti védelmi erőt tartson fenn, még békeidőben is. 

Ötből három (60%) egyetért azzal, hogy 'tekintettel a világ veszélyeire, a kormányomnak többet kell költenie az országom katonai erejére'. Ugyanakkor hasonló arány (64%) gondolja, hogy a gazdasági erő fontosabb a világügyekben, mint a katonai erő.

Kicsivel több mint a fele (átlagosan 52% világszerte és a többség 16 a 30 országból) támogatja a kötelező katonai szolgálatot fiatalok számára az országukban. Míg alig kevesebb mint a fele (48%) mondja, hogy személyesen is hajlandó lenne részt venni egy formális felkészítő/képző programban, hogy készen álljon egy idegen ország általi invázió esetén. És kicsivel több mint kettő az ötből (43%, és a többség hét a harminc országból) egyetért abban, hogy 'az új bevándorlóknak kötelességük lenne egy ideig katonai szolgálatot teljesíteni'.

Veszélyes, pesszimista időkben élünk

Azok, akik úgy gondolják, hogy a világ jobbá válik, tovább csúszott egy új mélypontra, és átlagosan 33% a 20 ország közötti*, ami 14 százalékponttal alacsonyabb, mint 2017-ben (47%), amikor először tettük fel ezt a kérdést. 

Erős többség (átlagosan 79% a 20 ország között) gondolja, hogy a világ veszélyesebbé vált az elmúlt évben. Azok száma, akik úgy gondolják, hogy a dolgok egyre veszélyesebbé válnak, hét ponttal csökkent a 2022-es 86%-os csúcsról, amely év egy globális járvány és az ukrajnai teljes körű invázió kezdete jellemezte.

Ugyanakkor az átlagosan 30 országban megkérdezettek (77%-a) úgy gondolja, hogy „valaki, valamilyen szervezet vagy ország szándékosan terjeszt dezinformációt a közvélemény befolyásolása érdekében”, ami valós fenyegetést jelent a következő 12 hónapban. A dezinformáció mellett a csalás/kémkedési célú hackelés miatti aggodalom is azonos előkelő helyet foglal el (szintén 77% 30 országban) második éve egymás után. Míg a dezinformáció kérdését csak tavaly vettük fel a közvélemény-kutatásunkba, a hackelés már régóta vezető aggodalom.

Technikai megjegyzés

Az Ipsos 23 586 felnőttet interjúvolt meg online, 30 országban 2025. szeptember 19. és október 3. között. A kvóták a reprezentativitás biztosítása érdekében kerültek megállapításra, és az adatokat az egyes országok ismert lakossági profiljaihoz igazították. A minta körülbelül 2000 japán egyénből, más országokban, mint Ausztrália, Belgium, Brazília, Kanada, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, Új-Zéland, Spanyolország és az Egyesült Államok 1000, míg Argentína, Chile, Kolumbia, Magyarország, Indonézia, Írország, Malajzia, Mexikó, Hollandia, Peru, Lengyelország, Szingapúr, Dél-Afrika, Dél-Korea, Svédország, Thaiföld és Törökország esetén 500 egyénből áll. Indiában körülbelül 2200 egyént kérdeztek meg, akik közül körülbelül 1800 személyesen, 400 pedig online interjút adott. 

*A „30 ország *-os átlag” az összes olyan ország és piac átlagos eredményét tükrözi, ahol a felmérést elvégezték. Nem igazították az egyes országok vagy piacok lakosságszámához, és nem célja az összesített eredmény sugallása.
**BRIC (Brazília, Oroszország, India, Kína) és CRINK (Kína, Oroszország, Irán, Észak-Korea) országok.
***A 20 országra vonatkozó átlag változása az Ipsos Halifax Biztonsági Fórum jelentésének elmúlt évtizedében megjelent összes kiadásának megfeleltetett országokon alapul.