Az 50. év még csak a fiatalság vége

A világ és Magyarország lakossága

Két gyakran hallott közhely, hogy a világ népessége öregszik, és a népességszám fenntarthatatlanul növekszik. Az előbbi tényekkel alátámasztható, az utóbbi egy tévhit. Becslések szerint kevesebb mint egy évszázadon belül, az Egyesült Államok lélekszámának háromszorosával csökken a világ lakossága, ami szignifikáns átrendeződést sejtet.

A társadalom öregedése kétségtelenül valós, de árnyalja a képet, hogy a hivatalos statisztikák szerint a világ lakossága átlagosan 31 éves, és 40 év feletti átlagéletkorral Európán kívül kevés országban lehet találkozni. Kontinensünk és Magyarország mért átlaga közel 43 év, ami történelmi csúcsnak számít.

Az öregség percepciója

Az Ipsos 2020 májusi kutatása meglepő eredményeket hozott. Kiderült többek között, hogy az öregség vélt korhatára körülbelül 67 év a magyarok szerint. Enyhe többség 70 év alatti életkort jelölt meg, ám a magyarok több, mint tizede akár 80 év felé helyezné el az idős kor küszöbét.

1. ÁBRA: Ön szerint mi az öregség határa, hány éves korától nevezhető valaki öregnek? (N=1.000 felnőttkorú válaszadó)

A demográfiai adatok vizsgálatából kiderült, hogy ahogy telnek az évek, egyre feljebb tolják a szenior évek határát az emberek.

2. ÁBRA: Ön szerint mi az öregség határa, hány éves korától nevezhető valaki öregnek?, átlagértékek a válaszadó korcsoportja szerinti bontásban (N=1.000 felnőttkorú válaszadó)

Hasonló mondható el az edukációs szintről is: minél szélesebb körű tanulmányokkal rendelkezik a megkérdezett alany, annál idősebb embereket nevezne idősnek.

Az öregség fogalmát ugyanakkor érdemes kontextusba helyezni. Elképzelhető, hogy öregnek számíthat valaki az autóvezetéshez, de mindez nem jelenti azt, hogy ne tudná önállóan, biztonságosan vezetni háztartását, elvégezni a napi feladatokat. A magyarok a tömegközlekedés használatánál, a személyes pénzügyek vagy a gyógyszerek kezelésénél „megengedők” az öregség korhatárának meghúzásakor, de az autóvezetéshez a lakosság harmada már a 65-79 éveseket is túl öregnek tartja. 

3. ÁBRA: A felsorolt tevékenységek mindegyikéhez adja meg, hogy Ön szerint hány éves korban számít valaki túl öregnek, hogy ezt a tevékenységet önállóan ellássa! (N=1.000 felnőttkorú válaszadó)

Jelentős arányt tesz ki az a vélemény, amely szerint években nem meghatározható az öregség küszöbszintje, hanem az adott egyéntől (fizikai és mentális egészségétől, képességeitől) függ. Ezen említések a tömegközlekedés használatánál a legmagasabbak (38%), ám a kutatásból kiderült az is, hogy a magyarok az autóvezetés tekintetében ebből a szempontból is szigorúbbak (mindössze 17% gondolja relatívnak az öregség fogalmát).

Az érzékelt életkor

A magyarok által a felmérés alapján „öregnek” titulált, azaz 66 évnél idősebb lakosok jóval magasabb küszöbértékeket jelöltek meg ugyanerre a kérdésre, áltagosan 71 évet, és ezzel egyidőben áltagosan mindössze 64 évesnek érzik magukat saját bőrükben.

A teljes felnőtt lakosság által megadott „érzékelt életkor” átlaga kb. 46 év, azaz a magyar felnőttek átlagosan ennyi idősnek érzik önmagukat. Mindez korcsoport bontásban bizonyul igazán érdekesnek, ugyanis 40 év felett a tényleges értékhez kepést egyre kevesebb évet jelölnek meg a magyarok.

4. ÁBRA: Ön hány évesnek érzi magát?, a valós és érzett életkor közti különbség a válaszadó korcsoportja szerinti bontásban (N=1.000 felnőttkorú válaszadó)

Egyének szintjén vizsgálva a megadott értékeket az tapasztalható, hogy a lakosság átlagosan 2 évvel érzi magát fiatalabbnak, mint amennyi valójában. Körülbelül 20% azok aránya, akik kondíciójuk, egészségi állapotuk alapján öregebbnek érzik önmagukat, míg a válaszadók közel kétharmada (62%) letagadna legalább egy évet valós életkorából.

Összességében a magyar felnőttek 13% nevezi magát öregnek, míg 87% érzi úgy, hogy még a bűvös korhatár alatt van. Ezzel szemben a közvélemény által képzett 67 éves küszöb fölé a valóságban a felnőttek 19%-a esik, azaz kimondható: az öregség fogalma relatív, annyi idősek vagyunk, amennyinek érezzük magunkat.

Egészségi állapot és biológiai életkor

Nem csak az általános egészségi állapotunk javul évről évre (köszönhetően a javuló élelmiszereknek, táplálékkiegészítőknek, gyógyszereknek, gyógyászati eszközöknek és egészségmegőrzési technikáknak, okoseszköz-innovációknak, digitális edzésterveknek stb.), de – amint a fentiekből kiderült – az általunk érzékelt, szubjektív életkor is alacsonyabb, mint a valós éveink száma (ebben szerepe van a kozmetikumok, szépészeti technikák, sőt akár plasztikai beavatkozások pszichés hatásainak, továbbá az életstílus, sportolási és fogyasztási trendeknek, a kulturális hatásoknak, vagy akár a közösségi médiának). A javuló életkörülmények jelentős társadalmi átrendeződést, ezzel együtt újszerű kihívásokat okoznak mind az államigazgatásnak, mind a termelő és szolgáltató vállalatoknak. Az új társadalmi összetétel és a javuló fizikai állapot felveti a nyugdíj korhatár eltolásának időszerűségét, az örökítés, az idősgondozás, az öregség finanszírozásának stb. kérdését, de akár olyan, elsőre nem egyértelmű jelenségek születését is, mint a társadalompolitikai, hatalmi és vásárlóerő átrendeződés.

Mindezen jelenségek arra intik a piaci szereplőket, márkatulajdonosokat, hogy gondosan tervezzék meg jövőbeni stratégiájukat. A demográfiai mozgások a magasabb átlagéletkor mellett a nők relatív arányának növekedését hozzák el. A női fogyasztói csoport tehát még az általános szenior szegmensen belül is nagyobb figyelmet érdemel, és nem csak a szépség- és egészségipar számára, hanem a gazdaság minden, elsőre érintettnek nem vélt szegmensében.

Az Ipsos 2022-ben útjára indítja Senior nevű szindikált kutatási projektjét, amely az 50 év felettieket veszi célba, és behatóan vizsgálja életvitelüket, egészségi állapotukat, költéseiket, vásárlási szokásaikat, szabadidős tevékenységüket, pénzügyeiket, digitális ismereteiket és médiahasználatukat. A kutatáshoz valamennyi iparág képviselői csatlakozhatnak, és akár exkluzív kérdéseket is elhelyezhetnek kérdőívünkben. A részletekről érdeklődjön szakértőnknél!

A cikkhez a Statista, a KSH és saját kutatásunk adatait használtuk fel.