Az emberek és a klímaváltozás
A globális hőmérséklet-emelkedéssel kapcsolatos aggodalmak közepette az Ipsos a fokozott tudatosság ellenére csökkenő egyéni fellépést fedezett fel. Az Ipsos 32 országot felölelő jelentése feltárja az éghajlat-politikai elvárások és a gazdasági aggodalmak regionális különbségeit, és iránymutatást nyújt a stratégiai éghajlat-politikai szerepvállaláshoz.
Miközben a világ szemtanúja lesz a globális hőmérséklet soha nem látott mértékű emelkedésének, amely 2024-ben először haladja meg az iparosodás előtti szinthez képest az 1,5 ˚C-ot, az Ipsos új jelentése az éghajlatváltozással kapcsolatos vélemények és aggodalmak változását mutatja be világszerte. A Föld Napja alkalmából bemutatott, 32 országra kiterjedő részletes kutatás átfogó képet nyújt a lakosság éghajlati válsággal kapcsolatos hozzáállásáról.
Főbb megállapítások:
- Az egyéni cselekvés visszaszorulása: Bár az emberek 64%-a elismeri, hogy ha nem teszünk lépéseket az éghajlatváltozás ellen, azzal cserbenhagyjuk a jövő generációit, 2021 óta jelentősen csökkent az egyének azon véleménye, hogy a saját cselekvésük döntő fontosságú.
- Növekvő aggodalmak: A korábbi évekhez képest nőtt a tudatosság: a lakosság 74%-a fejezte ki aggodalmát az országát érintő éghajlati hatások miatt. Ez az érték még kemelkedőbb volt a magas kockázatú területeken (Fülöp-szigetek és Törökország).
- Az 1,5 °C fontossága: A válaszadók 53%-a szerint az 1,5 °C-os határérték átlépése kritikus jelentőségű, míg 17% alábecsüli ennek súlyát.
- Polarizált vélemények a kormányzati intézkedésekről: A LATAM-országokban nagyobb az igény a jelentős mértékű kormányzati beavatkozásra, míg 36%-uk úgy érzi, hogy országuk túlvállalja magát.
- Gazdasági aggodalmak: Európában sokan a megújuló energiára való átállást magasabb háztartási költségekkel társítják, és szkeptikusak az elektromos járművek környezeti előnyeivel szemben.
Az Ipsos People and Climate Change Report nem csak ezeket a kulcsfontosságú attitűdöket világítja meg, hanem azt is feltárja, hogy ezek a vélekedések hogyan térnek el országonként, ami hatással van a márkákra és a politikai döntéshozatalra.
