Az idősebb korosztály erősíti a társadalmi összetartást

A korrupcióra érzékeny, ezzel párhuzamosan a nacionalista érzelmeket legkevésbé tápláló magyar fiatalság bizalmatlan és szkeptikus a kor társadalmi rendszerével szemben. A világátlagnak megfelelő, de európai összehasonlításban mégis az erősebbek közt említhető a magyar társadalmi kohézió.

Az Ipsos nemzetközi What Worries the World kutatásának eredményei szerint a magyarok 29%-a hisz benne, hogy jó irányba haladnak az ország dolgai, szemben a 71%-os szkeptikus csoporttal. Mindez enyhe, 2%-pontos hangulatjavulást jelent szeptemberhez képest. Az élesen romló megbetegedési és halálozási statisztikák ellenére a társadalmunkat aggasztó fenyegetések közül a koronavírus mindössze a hatodik helyen jelenik meg a listán, holott világszinten hat hónap óta stabilan az első. Ami a magyarországi legfőbb aggodalmakat illeti, a vezető helyet – 2017 decembere után először – ismét a korrupció veszélye vette át az elmúlt két évben vezető egészségügy problémájától.

ÁBRA: Mi az, ami aggodalommal tölti el? (N=500 felnőtt lakos)

Miért aggódik a magyar lakosság

A korrupcióra legérzékenyebb csoportnak a legfiatalabbak (26%) és a nők (24%) bizonyulnak. A férfiak számára továbbra is az egészségügy helyzete tűnik a legaggasztóbbnak (19%), de a munkanélküliséget is átlag felett említik meg (12%, szemben a nők 9%-os értékével).

A kutatócég októberi felmérésének ezúttal különleges egy célja is volt: a szakértői csapat összesen 20.011 felnőtt válaszadó véleményét összesítve megmérte a Covid-19 időszakot jellemző társadalmi kohézió értékét az ún. Social Cohesion Index (ISCI) modell segítségével.

ÁBRA: Kérjük, jelölje meg, hogy mennyire ért egyet az alábbi állításokkal! (N=500 felnőtt lakos)

A társadalmi kohézió dimenziói

A hazai eredmények pesszimista hangulatot tükröznek a társadalmi berendezkedés és a politika megítélése kapcsán, míg a hazafias érzelmek, az összetartás és a törvénytisztelet előkelő helyen szerepelnek a sorban. A korcsoport bontás tovább árnyalja a hazai társadalomról alkotott képet.

Társadalmi kapcsolatok

A társadalmi kapcsolatokat, így a mások iránti bizalmat, a közösségi prioritásokat és a diverzitást vizsgáló kérdések az életkor függvényében eltérő eredményekkel szolgálnak.

ÁBRA: az egyes állításokkal egyetértők aránya, korcsoport bontás (N=500 felnőtt lakos)

Társadalmi kapcsolatok

A többi polgártársba vetett bizalom és a diverzitás tekintetében egyértelműen és negatív irányba különül el a 25 év alatti felnőttek véleménye az országos áltagtól. A Covid-19 évének hangulatát érezhető bizalmatlanság írja le a 18-24 éves magyar lakosság körében, míg a legpozitívabb kép a 45 év felettiekről festhető.

Kapcsolódás

A „kapcsolódás” kérdésblokk a nemzeti identitás, a politikai rendszerbe vetett bizalom és a méltányosság területét fedi le.

ÁBRA: az egyes állításokkal egyetértők aránya, korcsoport bontás (N=500 felnőtt lakos)

Kapcsolódás

A legfiatalabb korosztály e tekintetben is negatív, a teljes lakossághoz képest jelentősen pesszimista összképet fest a magyar társadalmon helyzetéről. A nemzeti tudat átlag alatti arányban észlelhető a csoportban. Öt fiatalból mindössze kettő bízik a kormányban/politikában, és hasonló arány hiszi, hogy a magyarság kellő megbecsülést kap. Náluk csak 65 évfelettiek szkeptikusabbak a politikát illetően, míg a köztes korosztályok valamivel hízelgőbb, de összességében még mindig negatív/semleges képet alkot hazánk társadalmi rendszeréről.

Közjó

A „közjó”, azaz a mások segítése, törvények tisztelete azok a dimenziók, amelyek a fiatal korosztályt jobb színben tünetik fel.

ÁBRA: az egyes állításokkal egyetértők aránya, korcsoport bontás (N=500 felnőtt lakos)

Közjó

A 25 év alattiak felelősségérzete az országos áltagnak megfelelő szinten áll, míg a törvények és szokások tisztelete erősebb, mint a 25-34 évesek körében, de jóval elmarad a legidősebb korosztályokétól.

Társadalmi kohézió

Az Ipsos definíciója szerint a társadalmi kohézió a demokratikus országok működésének egyik szükséges feltétele. Az Ipsos Social Cohesion Index (ISCI) a korábban bemutatott alapvető, széles spektrumot lefedő kérdésekből generált mutatók kombinációja.

  • Társadalmi kapcsolatok (Social relations) - bizalom mások iránt, közös prioritások és diverzitás
  • Kapcsolódás (Connectedness) - nemzeti identitás, politikai rendszerbe vetett bizalom és a méltányosság 
  • Közjó (Common good) - mások segítése, törvények tisztelete és a korrupció

ÁBRA: Ipsos Social Cohesion Index (ISCI) komponensek nemzetközi összehasonlításban (N=20.011, a világ felnőtt lakossága)

Társadalmi kohézió összetevői

 

A fentieket összesítve az Ipsos globális indexe (ISCI) azt mutatja, hogy a társadalmi kohézió jelenleg fenyegetésnek van kitéve globális szinten. A világ polgárai között közel kétszer annyi a “gyenge", mint az “erős” kohéziós kategóriába sorolhatók aránya. A 27 vizsgált országból mindössze 6 esetében pozitív a mérleg (ezek Kína, Szaúd-Arábia, Ausztrália, India, Malajzia és Svédország), míg a további 21 országban aggasztó a kohéziós index értéke (kiemelten Japánban, Dél-Koreában, Lengyelországban, Franciaországban és Belgiumban).
Magyarország a lista közepén található, az európai országok közül az első harmadban, amellyel ugyanakkor egyértelműen deficitet szenvedett a világjárvány évében, hiszen mind a három területen, így az összesített indexben is negatív mérleget könyvelhetett el októberben.

ÁBRA: Ipsos Social Cohesion Index (ISCI) nemzetközi összehasonlításban (N=20.011, a világ felnőtt lakossága)

Társadalmi kohézió


Darrell Bricker, az Ipsos Public Affairs üzletág vezetőjének összefoglalója szerint kétségtelen, hogy a világjárvány korai szakaszában sok országban összetartóbb társadalmat hozott össze a kialakult helyzet (a világjárvány első, legnagyobb bizonytalanságot generáló hónapjaiban a What Worries the World kutatássorozat eredményei szignifikánsan javuló lakossági várakozásokról árulkodtak).

Az emberek természetükből adódóan összefognak, ha közös ellenséggel (ez esetben a Covid-19 vírussal) kerülnek szembe, különösen, ha az egészségüket és a gazdaságukat egyszerre fenyegeti az.

Ugyanakkor a koronavírusra fókuszáló őszi felmérések már azt sugallják, hogy a társadalmi kohézió romlani kezdett a világjárvány által okozott újszerű állapot elhúzódásával, a megváltozott életvitel tartóssá válásával.