Covid-19 visszatekintés: a média felülírta a tényadatokat

A koronavírus járvány harmadik megbetegedési hullámának lecsengésével lassan visszarendeződik a magyarok élete. Az elmúlt 15 hónapra visszatekintve megállapítható, hogy a lakosság viselkedése nem a megbetegedési és halálozási számokat, sokkal inkább a kormányzati kommunikáció utasításait követte.

Az Ipsos a világjárvány hazai berobbanásától kezdve havi rendszerességgel mérte a Covid-19-re adott hazai lakossági reakciókat. A nemzetközi kutatócég a harmadik megbetegedési hullám zárását követően elkészítette a tavaly április óta felvett nagy mélységű adatok visszatekintő kiértékelését. Az eredmények a lakosság alacsony szintű tudatosságáról, befolyásolhatóságáról árulkodnak.

A magyarok eltérően reagáltak a járványra

Az Ipsos évtizedes múltra visszatekintő havi hangulat-monitora, a nemzetközi What Worries the World kutatás eredményei bizonyítják, hogy mennyire felforgatta életünket a koronavírus. Globális szinten a korábban kiemelkedő fontosságú problématerületek (így a bűnözés és erőszak, a korrupció) egy csapásra háttérbe szorultak, és az első helyen immár 15 hónapja a Covid-19 áll. A világjárvány dominanciája ugyan enyhült a 2020 áprilisi közhangulathoz képest, de érezhető hatással volt az élet egyéb területeire is koronavírus, például világszerte jelentősen növekedtek a munkanélküliséggel kapcsolatos aggodalmak.

ÁBRA: a világ öt legfőbb aggodalma (28 ország felnőtt lakosságának bázisán)

A világ top5 félelme


Magyarország lakossága jóval kisebb jelentőséget tulajdonított már egyetlen hónap után a koronavírusnak, összemérve azt az olyan hagyományosan kritikus területek, mint az egészségügy vagy a gazdasági és politikai korrupció problémáival. Ez utóbbiak pozíciója nem változott, csak az említések relatív gyakorisága esett vissza – így továbbra is a magyar lakosságot legjobban foglalkoztató problémák maradtak, a szegénységgel és társadalmi egyenlőtlenséggel kiegészülve. 

ÁBRA: Magyarország öt legfőbb aggodalma (felnőtt lakosság bázisán, N=500 fő / hónap)

A magyarok top5 félelme


Hazánk külön utas magatartására utal többek között az a tény is, hogy a munkanélküliségtől vagy akár inflációtól való félelmek nem törtek előre a rangsorban a járvány következményeként.

A tudományban hiszünk, mégsem aszerint cselekszünk

A vírus hazai megjelenésekor a hazai lakosság a tudóstársadalom és a WHO javaslatait értékelte a leghitelesebbnek (65-63% említés) szemben a médiával és a kormányzati kommunikációval (41% és alacsonyabb említések). A hónapok múlásával (az igazán magasra akkor még nem emelkedő járványügyi adatokat látva) erősödtek hazánkban azok a hangok, amelyek szerint előzetesen eltúlozta a média a koronavírus kockázatait (ekkor 1-1,5%-os halálozási rátával számoltak a megszólított szakértők).

ÁBRA: Mennyire ért Ön egyet az alábbi állításokkal? (felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő / hónap)

A média objektivitása


Mindezzel párhuzamosan 2020 nyarán fokozatosan visszaesett a televíziós hírek, valamint a kormány kommunikációjának vélt hitelessége, és erősödött az alternatív információforrások (közösségi média) megbízhatósága a lakosság visszajelzése alapján.

ÁBRA: Mennyire tekinti megbízható forrásoknak az alábbiakat a koronavírussal kapcsolatos információkat tekintve? (felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő / hónap)

Hírforrások megbízhatósága


A járványkezelés során az egyedüli biztos információforrás az a WHO maradt a magyarok számára, amely fokozottan ösztönözte (többek között) az arcmaszkok viselését is a nyári időszakban. Ennek, valamint az operatív törzs kommunikációjának, és természetesen a maszkok javuló hazai elérhetőségének is köszönhetően ez a mutató látványos emelkedésbe kezdett Magyarországon. Annak ellenére is tartósan megmaradt a szájmaszkok viselése, mint fő védekezési szokásunk, hogy az általános fegyelem 2020 nyarára visszaesett.

ÁBRA: Védekezési módok a regisztrált esetek függvényében (felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő / hónap)

Járványügyi adatok és lakossági reakciók


Októbertől már jelentős szerepe volt a tapasztalt trendekben a második hullám sosem tapasztalt megbetegedési számainak, és a magyar kormány maszkviselést kötelező rendelkezéseinek, valamint a karácsonyi ünnepeket megelőző, a családi, baráti látogatások mellőzését szorgalmazó javaslatoknak. Ugyanakkor a lakosság reakciója csak 2-3 hónappal követte le a valós megbetegedési számokat, és a személyes védekezés nem akkor tetőzött, amikor az egészségügyileg indokolt volt, hanem amikor a második hullám már gyakorlatilag lezajlott – de a kormányzat továbbra is óvatosságra intett (december-január).

A harmadik hullám a (hazai és globális szinten is) legrosszabb járványügyi adatai ellenére sem ösztönözte a magyar lakosságot a 2020 áprilisi, illetve a december-januárhoz hasonló fegyelmezettségre (kivétel ez alól a maszkviselési és kézmosási arány), amiben az „általános fáradtságnak”, a nyitásra vonatkozó ígéreteknek, illetve az ezzel kapcsolatban korábban lezajlott nemzeti konzultációnak is szerepe volt.

ÁBRA: Az alábbi tevékenységek közül melyik igaz Önre? (felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő / hónap)

Személyes védekezési módok


Az utóbbi hónapok dinamikusan javuló járványadatai mellett a személyes védekezés így felvázolt összképe a 2020 áprilisi, decemberi/januári, valamint 2021 áprilisi lokális csúcsai után mostanra a lakosság megnyugvásáról tanúskodik.

Az oltási kampány elfeledtette a valós járványügyi adatokat

A megoldást, a korábbi várakozásoknak megfelelően a vakcinák jelentették hazánkban is. 2020 nyarán az (akkor még nem létező) védőoltásokban látta a járvány lezárásának kulcsát a legszélesebb réteg, majd az ország vezetése erre is hegyezte ki startégiáját.

ÁBRA: Mitől teszi leginkább függővé, hogy enyhítsen a járvány ellen bevezetett szokásain vagy visszatérjen a régi szokásaihoz? (felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő / hónap)

A járvány lezárása


Az általános oltási hajlandóság széles spektrumot járt be fél év alatt. 2020 októberében még csak a lakosság 42%-a tervezte a vakcinációt (negyedük akár fizetni is hajlandó lett volna érte), míg a különböző ellenanyag gyártmányok megjelenésének és javuló elérhetőségének, valamint a kormányzati kommunikációs kampánynak köszönhetően fokozatosan emelkedve az index mostanra elérte a 74%-ot.

ÁBRA: Ön beoltatná magát a hazánkban jelenleg elérhető koronavírus elleni vakcinával? (a felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő / hónap)

Oltási hajlandóság

A harmadik hullám hivatalos lezárultát követően egyetlen kérdés maradt nyitva a lakosság számára: mikor kapjuk vissza a korábbi, Covid időszak előtti szabad életünket? A várakozások megoszlanak, és a hónapok múlásával egyre szkeptikusabbnak mutatkoznak a magyarok.

ÁBRA: Az Ön véleménye szerint mikor érhetnek véget Magyarországon a korlátozó intézkedések, és térhet vissza minden a korábbi rendbe? (a felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő)

Korlátozások megszűnése


Körülbelül egyharmados kisebbség (37%) véli úgy, hogy legkésőbb szeptemberig megszüntetheti Magyarország kormánya a hazai korlátozásokat, míg további 28% őszi vagy még későbbi időpontot vár. Továbbra is jelentős méretű lakossági csoport (16%) szerint reális az a félelem, amely szerint sosem lesz már olyan szabad az életünk, mint a világjárványt megelőzően – és minden ötödik lakos bizonytalan a teljes nyitás kérdését illetően.

Az Ipsos havi rendszerességű Omnibusz kutatásának eredményei reprezentálják a hazai 18 éven felüli magyar népességet a legfontosabb társadalmi-demográfiai mutatók (így életkor, nem, iskolai végzettség, lakóhely szerinti régió, településtípus) szerint. A kutatócég április óta immár több, mint 15.000 rekordra bővült Covid-19 adatbázisa, illetve az abból készült – akár egyedi, konkrét ügyféligényre szabott – elemzések megvásárolhatók. Részletekért keresse szakértőinket!