Járvány előtti időszakot túlszárnyaló lakossági költések

A magyarok többsége úgy érzi, mostanra ugyanannyit, vagy akár már többet költ, mint a járványt megelőzően. Erősödnek az inflációs félelmek hazánkban. A pandémia negyedik hullámát biztosra veszi a lakosság, mégsem érződik óvatosság a viselkedésünkben.

A felnőtt lakosság harmada meg van győződve az ősszel újra élesen növekvő megbetegedési számokról, a megkérdezettek összesen háromnegyede lát esélyt az újabb Covid-19 hullámra hazánkban.

ÁBRA: Mennyire tartja valószínűnek a negyedik megbetegedési hullám kialakulását idén ősszel Magyarországon? (a felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő)

A negyedik hullám valószínűsége


A fiatal felnőttek és a falusi, kistelepülési lakosok bizonyulnak optimistábbnak (a 30-39 évesek 18%-a egyáltalán nem fél a járvány felfutásában, a községben élők esetében ugyanez 20%), míg a 40 év felettiek, a fővárosiak és a diplomások az átlagosnál jelentősen magasabb arányban készülnek az újabb megbetegedésekre (79-88%.

A fentiekkel éles ellentétben állnak azok az eredmények, amelyek szerint a lakosság mindössze hatoda tartaná fent továbbra is a jelenleg még érvényes korlátozásokat, míg közel kétharmaduk enyhítene azokon.

ÁBRA: Ön szerint továbbra is szükség van a jelenleg érvényes korlátozó intézkedések fenntartására Magyarországon? (a felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő / hónap)

Korlátozások eltörlése

 

Ismét a 40 év alattiak emelhetők ki, mint a nyitás mellett álló társadalmi szegmens (több, mint harmaduk eltörölne minden korlátozást). Ezzel szemben a 60 évnél idősebb lakosság változatlanul óvatos (fele akkora arányban pártolják a szabályok feloldását).

A korábban tapasztalt trend ugyan megtorpanni látszik, de a magyarok napi gyakorlata összességében továbbra is azt mutatja, hogy alapvetően veszélytelennek érezzük a vírus még jelenlevő mutációit.

ÁBRA: Az alábbi tevékenységek közül melyik igaz Önre? (felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő / hónap)

Személyes védekezési módok

 

 

Lakossági szegmensenként jelentős eltérésekről lehet beszámolni ez esetben is, ahol a megkérdezettek életkora bizonyul domináns szegmentáló tényezőnek: az idősebbek óvatosabbak, a fiatalok bátrabban élnek közösségi életet.

– teszi hozzá Földes Annamária, a kutatás vezetője.

Az Ipsos kutatása ezúttal feltérképezte a lakosság vásárlási szokásait is, amely vizsgálat szerint a magyarok többet költenek most, mint a világjárvány megjelenését megelőzően. Az azonos költési szintet becsülő 58%-os többség mellett 23% magasabb, míg 14% alacsonyabb háztartási kiadásokról számolt be. A legnagyobb növekedés egyrészt a 60 év felettiek (30% többet költ), másrészt a diplomások (28%) és budapestiek jeleztek (30%).

ÁBRA: Hogy érzi, mennyit költ bevásárlásra a koronavírus járvány előtti időszakhoz képest? (a felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő)

Háztartások kiadásai

 

Az Ipsos nemzetközi, What Worries the World kutatássorozata több, mint egy évtizede havonta méri a lakossági inflációs félelmeket, amelyben hazánk rendre a nemzetközi lista optimistább felében volt megtalálható. Az pénzromlás veszélye a magyarokat a fenti eredményekkel összhangban egyre magasabb szinten foglalkoztatja, egy jól látható trend kezd kibontakozni, amely szerint az inflációs félelmek abszolút és relatív mutatói is növekedtek az elmúlt időszakban.

ÁBRA: Mi az, ami aggodalommal tölti el? – Infláció (a felnőtt lakosság bázisán, Mo.: N=500 fő / hónap)

Inflációs félelmek

 

Az Ipsos Omnibusz kutatásának eredményei reprezentálják a hazai 18 éven felüli magyar népességet a legfontosabb társadalmi-demográfiai mutatók (így életkor, nem, iskolai végzettség, lakóhely szerinti régió, településtípus) szerint. A kutatócég 2020. április óta immár több, mint 17.000 rekordra bővült Covid-19 adatbázisa, illetve az abból készült – akár egyedi, konkrét ügyféligényre szabott – elemzések megvásárolhatók. Részletekért keresse szakértőinket!