A kerékpározás a legkedveltebb közlekedési forma

Világszerte, így beleértve Magyarországot is, nagy az egyetértés abban, hogy a kerékpározás jelentősen hozzájárul a zöldebb, élhetőbb környezethez a szén-dioxid kibocsátás, illetve a forgalom csökkentésén keresztül (86% és 80% az állítással egyetértők aránya).

1. ÁBRA: A kerékpározással kapcsolatos vélemények (a felnőtt lakosság bázisán, N=20.507 fő)

A széles támogatottságot mutatja az is, hogy a kerékpározás a legkedvezőbben megítélt közlekedési forma: világszerte átlagosan 82% vélekedik pozitívan a kerékpározásról, szemben az autóval (74%), az elektromos kerékpárral (73%), a motorkerékpárral (59%), a rollerrel (53%) vagy a teherautóval (43%). A kerékpározás Magyarországon is a leginkább támogatott közlekedési mód, és különösen nagy előnyt élvez a megítélése az autózáshoz képest (itthon 74% támogatja a kerékpározást, és csak 51% az autós közlekedést).

Mindezekkel összhangban a 28 ország lakosságának átlagosan kétharmada (64%) amellett van, hogy a közlekedési hálózat fejlesztésekor a kerékpárt előnyben kell részesíteni az autókkal szemben – és ezzel kapcsolatban mi magyarok is hasonlóan vélekedünk (63%).

Sokat számít a biztonságérzet és a megfelelő infrastruktúra

Az Ipsos nemzetközi felmérése szerint világszerte átlagosan 35% kerékpározik legalább heti szinten – a férfiak, a fiatalabbak, a nagyvárosokban élők, illetve a magasabb jövedelműek és iskolai végzettségűek ennél valamivel nagyobb arányban. A leginkább Indiában (hetente 67%), Kínában (66%) és Hollandiában (65%) ülnek biciklire, azonban eltérő motivációval: míg Indiában és Kínában – ahogy globálisan is – leginkább sportoláshoz kerül elő a kerékpár, addig Hollandiában főképp a napi közlekedés részeként, munkába vagy iskolába járáshoz. A hollandok kis távolságokra is sokkal szívesebben használnak kerékpárt: egy 2 km-es távolságra 45% választja elsőként ezt a megoldást, szemben a 14%-os világátlaggal.

2. ÁBRA: Azok aránya, akik hetente legalább egyszer kerékpároznak (a felnőtt lakosság bázisán, N=20.507 fő) 

Abban, hogy a Hollandia lakosai ilyen lelkes kerékpárosok, nagy szerepet játszhat, hogy ezt egy biztonságos közlekedési módnak érzik: mindössze 14%-uk tartja veszélyesnek, szemben az 52%-os globális átlaggal. Ugyanez az összefüggés más országok kapcsán is látható: összességében minél inkább biztonságosnak érzik az emberek a kerékpáros közlekedést, annál inkább választják ezt az eszközt. A hollandok emellett a kerékpáros infrastruktúra terén is kiemelkedően jól állnak: 81%-uk kiválónak tartja a biciklis hálózatukat, jócskán felülmúlva ezzel a világátlagot (48%), ami feltehetően szintén nagyban hozzájárul a kerékpáros közlekedés hollandiai népszerűségéhez.

3. ÁBRA: Minél biztonságosabbnak érzik, annál inkább közlekednek kerékpárral az emberek (a felnőtt lakosság bázisán, N=20.507 fő)

Kerékpározás itthon

Bár Magyarország – Lengyelország és Svédország mellett – az élen jár abban, hogy hányan tudnak biciklizni (77% vs. 63% globális átlag), és hazánkban jóval többeknek is van kerékpárja (54% vs. 42%), heti szinten nem kerékpározunk nagyobb arányban, mint a 28 ország lakosai átlagosan (35%). Ugyanakkor munkába/iskolába járáshoz (16% vs. 12%), illetve kisebb távolságokra (18% vs. 14%) a globális átlagnál valamivel nagyobb arányban vesszük elő a bringát. 

4. ÁBRA: Kerékpárhasználat (a felnőtt lakosság bázisán, N=20.507 fő)

A magyarországi kerékpáros infrastruktúra megítélése átlagos, biztonság szempontjából viszont kedvezőbbnek látjuk a helyzetet: a magyarok 41%-a tartja veszélyesnek a biciklis közlekedést, szemben az 52%-os globális átlaggal.

Az Ipsos nemzetközi felmérésében néhány további területen is kitűnik Magyarország: mi gondoljuk legkevésbé úgy, hogy a bringázás városi trend, divat (41% vs. 68%), mi vagyunk a legkevésbé kedvező véleménnyel az autózásról (51% vs. 74%), illetve – azzal összhangban, hogy sokaknak van saját kerékpárja – nálunk használnak legkevesebben kerékpármegosztó rendszert (2% vs. 8%).

A további részletekért tekintse meg riportunkat, vagy keresse szakértőnket!