A napenergiára szavaznak a magyarok

Bár jelenleg az ország villamosenergia-termelésének közele fele a Paksi atomerőműből (44,7%), negyede pedig földgázból (24,5%) származik, és csak 13,1% a napenergia részesedése (forrás: MEKH, 2022), a földgázt a lakosság mindössze 2%-a kezelné elsőszámú energiaforrásként, míg a napenergia a magyarok 43%-a számára jelentené a követendő irányt a jövőben. A napfényből nyert energia legjobb alternatívája a szél-, a geotermikus valamint az atomenergia, a magyarok ítélete szerint.

Elsősorban mely energiaforrást kellene Magyarországon előnyben részesíteni? Bázis: N=1.000 fő

A szélenergia alkalmazásától a legfiatalabb felnőttek az átlagnál jobban idegenkednek, míg az idősebb korosztály erősebben kiáll annak használata mellett (9% vs. 16% említés). A geotermikus energiahasználat fő támogató bázisát szintén a 60 év felettiek, továbbá a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkező lakosok, valamint az A ESOMAR státuszúak képezik (15% feletti említés). Az atomenergia elfogadottsága a Ratkó-korosztályban a legerősebb, ám ebben a szegmensben is csak a második helyre kerül, jóval lemaradva a napenergia mögött (14% vs. 47% említés). 

A hazai közvélekedés szerint a nap- és szélenergia használata környezetkímélő és biztonságos.

A magyarok 72%-a véli természetbarát megoldásnak a napból, 56% pedig a szélből nyert energiát. Ezekkel szemben a fosszilis források megítélése kifejezetten negatív a lakossági körben.

Melyeket gondolja a leginkább természetbarát energiaforrásnak? Bázis: N=1.000 fő

Az Ipsos júniusi országos, az internetező lakosságra reprezentatív kutatásának eredményei szerint a biztonság tekintetében az atomenergia és a geotermikus források használata bizonyulnak igazán megosztónak az egyes társadalmi szegmensek között.

Melyeket gondolja a magyar társadalomra nézve legbiztonságosabb energiaforrásnak? Bázis: N=1.000 fő

Az atomenergia előállítását a 60 év felettiek 25%-a, a diplomások 29%-a sorolja a három legbiztonságosabb megoldás közé, de különösen magas értek mérhető a legjobb anyagi körülmények közt élők körében is (30%).

Az a körülbelül egytizednyi válaszadó, akik szerint elsősorban az atomenergiára kellene támaszkodnia Magyarországnak, kiemelkedően nagy arányban (73%) nevezték ezt az energiaforrást a három legbiztonságosabb lehetőség egyikének – megelőzve a napenergiát (54%) és a szélenergiát is (31%) az említési sorrendben.

Az említési arányokban mért különbségek ellenére kijelenthető, hogy a preferált energiatípusok végső sorrendje nagy hasonlóságot mutat valamennyi szociodemográfiai csoportban. A bizonytalan válaszadók esetenként magas aránya ugyanakkor az ismeretek hiányáról árulkodik (az E státuszúak körében 15%, és például a 40 év alattiak vagy a legfeljebb általános iskolát végzettek körében is 10% fölé kúszik a nem válaszolók aránya).

A magyar népítélet szerint a nap-, a szél és a vízenergia mellett a geotermikus források energia célú felhasználásába kellene leginkább fektetnie az országnak.

A kőolaj és földgáz energia célú felhasználását pedig a lakosság túlnyomó többsége szerint vissza kellene szorítani a jövőben.

Az alábbi energiaforrásokból többet vagy kevesebbet kellene használni Magyarországon? Bázis: N=1.000 fő

A kutatás részleteiért keressék munkatársainkat!