A turizmus és rendezvényszervezés fellélegezhet a járvány után
A tudósok és a WHO (Egészségügyi Világszervezet) a leghitelesebb véleményformálók a koronavírussal kapcsolatban, míg a közösségi média az átlagos bizalomindexének enyhe növekedése mellett is a legkevésbé hiteles forrás. A legfiatalabb korcsoport (30 év alatti felnőttek) egy hónapja mért kiemelkedő optimizmusa szinte minden médium vagy szervezet tekintetében tompult, ugyanakkor továbbra is ez a korcsoport bízik leginkább a különböző forrásokban.
ÁBRA: Mennyire tekinti megbízható forrásoknak az alábbiakat a koronavírussal kapcsolatos információkat tekintve? (felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő / hónap)
Az egy hónappal ezelőtt mért 33%-os értékhez képest már 48% érzi túlzónak a vírus körüli médiaaktivitást. A 18-39 évesek különösen szkeptikusan kezelik a COVID-19 járvány kitörésének média által sugallt súlyosságát. Kétharmados többség bízik a gyógyszergyártók vakcinafejlesztésében, míg 37% hisz abban, hogy júniusra visszaáll a korábbi rend (ez utóbbi értékkel világviszonylatban is óvatosnak számítanak a magyarok).
ÁBRA: Mennyire ért Ön egyet az alábbi állításokkal? (felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő / hónap)
A friss mérés eredményei szerint az aktív munkavállalók közel tizede vesztette el korábbi állását a járvány hatására. A férfiak körében 7%, míg a nők esetében közel 11% ez az érték. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők a leginkább érintett csoport, negyedük munkája vagy munkahelye szűnt meg az elmúlt hónapokban (25%).
ÁBRA: Változott a munkarendje a válsághelyzet hatására? (munkavállalók bázisán)
Az otthoni munkavégzés az aktív munkavállalók összesen 42%-át jellemzi, ám az iskolai végzettség függvényében ez esetben is szignifikáns különbségek tapasztalhatók: tíz diplomás közül hat él a home office lehetőségével (58%), míg a legfeljebb általános iskolai tanulmányokat végzett munkavállalók mindössze negyede (24%). Legnagyobb arányban (63%) a budapestiek tudnak részben vagy teljesen otthonról dolgozni jelenleg.
A két mérési hullám alapján kijelenthető, hogy a mindennapi életünk tartósan megváltozott. Az arcmaszk viselésének aránya 13 százalékponttal, 60%-ra emelkedett egy hónap alatt. A különösen veszélyeztetett korosztályban, a 60 év felettiek körében ennél jóval magasabb érték, 74% mérhető. A tömegközlekedési eszközöket változatlanul kb. kétharmados többség kerüli, míg a további megelőző intézkedések súlya valamelyest gyengült az előző mérés óta.
ÁBRA: Az alábbi tevékenységek közül melyik igaz Önre? (felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő / hónap)
A vírus következtében kialakult szokások egy része, mint gyakori kézmosás vagy a fertőtlenítőszer használata maradandónak bizonyul, míg a rendezvényeken való részvétel vagy a külföldi és belföldi utazások gyakorisága várhatóan közelíti majd a járvány előtti időszakét.
ÁBRA: Melyek azok az új, járvány elleni védekezés érdekében bevezetett szokásai, tevékenységei, amelyeket a járvány időszaka után is alkalmazni tervez? (felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő)
A lakosság negyede (26%) attól teszi leginkább függővé a felvett szokásai enyhítését, hogy elérhető lesz-e a koronavírus elleni védőoltás, ötödük pedig elsősorban a kormány vagy a járványügyi hatóság/tisztifőorvos bejelentését várja a vészhelyzet végéről (22% és 20%).
A 1.000 felnőttkorú magyar állampolgár megkérdezésével, országos mintán zajló online kutatás az Ipsos Omnibusz kutatásának részeként készült április végén. Az eredmények reprezentálják a hazai 18 éven felüli népességet a legfontosabb társadalmi-demográfiai mutatók (így életkor, nem, iskolai végzettség, lakóhely szerinti régió, településtípus) szerint.
A kutatás további részleteiért keresse szakértőinket!
Földes Annamária
CX és Observer kutatási igazgató
[email protected]
Tel: + 36 70 276 0011
