Visszatért a hírforrásokba vetett bizalmunk
A vakcina megérkezése önmagában nem jelenti a járvány végét, a lakosság a vészhelyzet elhárulásáról szóló hivatalos hatósági bejelentés után fog megnyugodni. A vírus második hullámának rekord szintű megbetegedései jóval óvatosabbá, és egyben pesszimistábbá tették a magyar lakosságot. Az újra növekvő bizonytalansággal együtt a médiába vetett bizalom korábban sosem látott szintre nőtt, de továbbra is a szakértők véleményét tarjuk a leghitelesebb információforrásnak a Covid-19 járvánnyal kapcsolatban.
A felnőtt lakosság kevésbé érzi túlzónak a média által sugallt járványveszélyt, mint nyáron, a vírus szorítása alóli néhány hónapos fellélegzés idején. A magyarok megközelítőleg fele (48%) azonban továbbra is úgy gondolja, hogy kisebb a fenyegetettség, mint amit a hírforrások tükröznek.
ÁBRA: A média eltúlozza a koronavírus járvány kitörésének súlyosságát (az állítással egyetértők aránya, felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő / hónap)
A hírforrások megbízhatóságának rangsorát a járvány kezdete óta változatlanul a virológusok, járványügyi szakemberek, tudósok vezetik, decemberben 69%-os rekord értékkel. Hasonlóan minden korábbinál erősebb a bizalom a helyi egészségügyi hatóságok és az Operatív Törzs (harmadik és negyedik hely a WHO-t követően), de ezzel párhuzamosan a média irányában is.
ÁBRA: Mennyire tekinti megbízható forrásoknak az alábbiakat a koronavírussal kapcsolatos információkat tekintve? (felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő / hónap)
A Covid-19 témával foglalkozó televíziós hírek, YouTube csatornák, valamint közösségi média oldalak korábban nem mért hitelességgel bírnak a decemberi kutatás adatai szerint. A tévés hírműsorok főleg az idősek, az alacsonyabb végzettségűek és a kis települések lakói számára jelentenek kiemelkedően hiteles forrást, míg a közösségi média a fiatalok és a diplomások körében a legmegbízhatóbb médium a vírussal kapcsolatban.
Az Ipsos mérése szerint tízből kilenc magyar meg van győződve a vírus gazdaságra gyakorolt negatív hatásáról, amely arány az elmúlt félév enyhe visszaesése után újra az áprilisban mért szinten van. A munkavállalók jelentős hányada saját bőrén is érzi a változásokat, megközelítőleg 420.000 fő tartósan otthoni munkavégzésre, távmunkára kényszerül az év utolsó hónapjában is. Az interjúalanyok bevallására alapozva a munkavállalók 2%-ára, mintegy 100.000 főre becsülhető az állásukat a Covid-19 járványnak köszönhetően elvesztők száma a 2020-as évben.
Míg egy hónappal korábban még nem számolhatott be nagy változásokról a kutatást április óta havi rendszerességgel elvégző kutatóég, a decemberi számok azt mutatják, hogy az intézkedéseknek köszönhetően újra erőteljesen korlátozódott a lakosság mindennapi élete. A személyes védekezés módját tekintve a májusi-júniusi állapothoz hasonló a hazai összkép, azzal a különbséggel, hogy a szájmaszkok használata (az ezt kötelező rendeletnek megfelelően) azóta érezhetően elterjed az országban (90%), míg a tömegközlekedési formákat valamelyest intenzívebben használja a lakosság, továbbá a gyermekeket is bátrabban viszik közösségbe a szülők, mint tavasszal tették.
ÁBRA: Az alábbi tevékenységek közül melyik igaz Önre? (felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő / hónap)
A mért értékek visszatükrözik a novemberi szigorításoknak köszönhetően a belföldi turizmusban érezhető visszaesést: míg szeptemberben a válaszadók mindössze negyede kényszerült elhalasztani vagy törölni utazást, decemberben már 48%-ot mért az Ipsos. Hasonló nagyságrendű a rendezvények látogatásában mért visszaesés.
A maszkok viselése, valamint a tömegközlekedés használata erős összefüggést mutat, ennek köszönhetően a (vélhetően a saját autójukkal utazó) magas anyagi státuszúak körében a legalacsonyabb (86%-os) a maszkhasználat. A demográfiai keresztvizsgálatok rámutattak, hogy az idősebbek, továbbá a nők felülreprezentáltak a legóvatosabb lakossági szegmensben.
ÁBRA: Az alábbi tevékenységek közül melyik igaz Önre? (nemek közti különbségek, felnőtt lakosság bázisán, N=533 fő és N=467 fő)
Az Ipsos Covid-19 kutatássorozatának kilencedik mérési hulláma kitért a járvány utáni újrakezdésre is. A lakosság harmada akkor érezné újra biztonságosnak a járvány előtti, megszokott életformát, ha a járványügyi hatóság bejelentené a pandémia végét (31%), míg minden negyedik alany a kormány képviselőjétől várná ezt a nyilatkozatot (25%).
ÁBRA: Mitől teszi leginkább függővé, hogy enyhítsen a járvány ellen bevezetett szokásain vagy visszatérjen a régi szokásaihoz? (felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő / hónap)
Míg a korábbi mérések azt mutatták, hogy a magyarok elsősorban a vakcina megérkezésétől várják a járvány végét (26-29%-os említés), decemberben már csak 20% azok aránya, akik számára ez megnyugtató lezárást jelent. Az eredmények összhangban vannak a fokozatosan erősödő oltásellenes nézetekkel: a magyarok nemzetközi összehasonlításban is szkeptikusnak számítanak a Covid-19 vírus elleni vakcina vélt hatékonyságát illetően.
Az Ipsos havi rendszerességű Omnibusz kutatásának eredményei reprezentálják a hazai 18 éven felüli magyar népességet a legfontosabb társadalmi-demográfiai mutatók (így életkor, nem, iskolai végzettség, lakóhely szerinti régió, településtípus) szerint. A kutatócég immár több, mint 9.000 rekorddal rendelkező Covid-19 adatbázisa, illetve az abból készült – akár egyedi, konkrét ügyféligényre szabott – elemzések megvásárolhatók. Részletekért keresse szakértőinket!
