Elérhető a válság hatásait fogyasztói szempontból vizsgáló kutatássorozat első heti riportja
2020 áprilisától, azaz a kijárási korlátozás első napjaitól kezdődően heti rendszerességgel méri az Ipsos a koronavírus fogyasztói magatartásra gyakorolt hatásait. A tracking jellegű kutatás szektorspecifikusan vizsgálja a magyar fogyasztók elégedettségét, a jövőbeni vásárlási hajlandóságot, valamint az egyes piaci szereplők, márkák teljesítményét a válság időszakában.
A koronavírus járvány következtében kialakult helyzet alapjaiban formálja át a fogyasztók életvitelét, szokásait, viselkedését, döntési mechanizmusait. A pandémia hatására a felnőtt hazai lakosság fele (52%) egyáltalán nem hagyja el otthonát, míg tizenkettőből csupán egy fő jár el otthonából továbbra is változatlanul (8%). Bár a kormányzati lépés szándékaival ellentétes a hatás, a kijárás korlátozását inkább a fiatalok veszik komolyan (a 30 év alattiak 69%-a otthon marad), szemben az idős korosztállyal (az 50 év felettiek 43%-a nem mozdul ki otthonából). Mindez annak fényében különösen beszédes, hogy a gazdaságilag inaktívak értelemszerűen magasabb arányban engedhetik meg maguknak a bezárkózást (75%), míg az aktív munkavállalók egy része rá van kényszerítve a napi közlekedésre (csak 35% marad otthonában). Különösen érintettek a munkaadó általi nyomás tekintetben a nehezebb anyagi körülmények közt élő, alacsony iskolázottságú munkavállalók, közülük is jellemzően a férfiak.
A válság hatására módosuló munkarend főleg a Közép-Magyarországon élőket és a diplomásokat érinti.
ÁBRA: Változott a munkarendje a válsághelyzet hatására?
Az állásukat a Covid-19 vírus gazdaságra gyakorolt hatásai következtében elvesztő munkavállalók körében felülreprezentáltak a nők (13%-uk vesztette el munkáját), a főiskolai végzettséggel nem rendelkezők és a családosok (10%-10%). A középső régióban élők és a diplomások az országos átlagnál magasabb arányban tudják munkájukat home office jelleggel folytatni (42% és 51%).
A kutatás tanulságai alapján a jelenlegi költések relatív mértéke független az anyagi helyzettől, iskolázottságtól, a megnövekedett költés ugyanakkor főleg a középső országrészt jellemzi.
ÁBRA: A válság hatására változott-e, hogy összességében mennyit költ háztartása vásárlásra, szolgáltatásokra?
A romló gazdasági kilátások kompromisszumokat követelnek hosszú távon. Amennyiben dönteni kell, hogy melyik számlát fizetnénk be elsőként a magyar lakosok, a közmű számlák egyértelműen az első helyen állnak, megelőzve a hiteltörlesztéseket és a biztosításokat (lakás, nyugdíj stb.) is.
Vásárlásainkra általában jellemzők az online megoldások és a házhozszállítás irányába való elmozdulás. Az online rendelés főként a diplomások, az egyedül élők, és a home office formában tovább dolgozók körében ugrott meg. A videótartalmak online fogyasztásának (streaming megoldások, OTT) növekedése is a felsőfokú végzettségűek, valamint a fiatalok és jó anyagi helyzetűek körében mérhető. Pénzügyeink újragondolása ezzel párhuzamosan alapvetően az állásukat elvesztők, másodsorban a home office-ba kényszerülők körében jellemző.
ÁBRA: Az elmúlt hetekhez képest gyakrabban vagy ritkábban végzi az alábbi tevékenységeket?
Az ügyféligények és preferenciák első heti vizsgálata feltárta egyes termékosztályok keresletének a vírus okozta rendkívüli állapotnak köszönhető megugrását. Ugyanakkor az április elején mért magas szintű kereslet tartóssága a következő adatfelvételi hullámok alapján lesz megítélhető.
ÁBRA: Az elmúlt hetekben többet vagy kevesebbet vett az alábbi termékekből a megszokotthoz képest?
Tartós élelmiszert jellemzően a fiatalok, a diplomások és a gyerekes háztartások tagjai halmoznak fel kiemelkedő arányban, míg a kézfertőtlenítő iránt Közép-Magyarországon, valamint szintén a diplomások és gyerekes családok körében nőtt az igény a korábbiakhoz képest.
Az Ipsos tracking kutatása olyan adatokhoz juttatja az ügyfeleket, melyek alapján portfóliójukat, folyamataikat, kommunikációjukat azonnal tudják a helyzethez alakítani és felkészülni a regenerálódási szakasz kihívásaira. A kutatás fókuszában így a válság idején mérhető fogyasztói reakciók, vásárlási tapasztalatok állnak. A kutatócég számos szektor kommunikációs és válságkezelési gyakorlatát górcső alá vette, amely alapján a telekommunikációs piac szereplői bizonyulnak a legaktívabbnak a járvány hazai megjelenése óta: a telco ügyfelek közel kétharmada találkozott valamilyen formájú, a vírus okozta rendkívüli helyzethez köthető tájékoztatással. A márkák teljes rangsorában az első három helyen említett cég között a Magyar Telekom, az OTP és a Tesco szerepel (32%, 28% és 26% említette).
ÁBRA: Az elmúlt hétre gondolva melyek azok a szolgáltatók, akiktől kapott bármilyen tájékoztatást a koronavírus okozta változásokról?
-
Magyar Telekom
-
OTP Bank
-
Tesco
-
Lidl
-
Telenor
-
Rossmann
-
Vodafone
-
Spar/Interspar
-
DM (Drogerie Markt)
-
Auchan
Kijelenthető, hogy a tájékoztató jellegű kommunikáció a szolgáltatás jellegétől függetlenül javította a fogyasztói elégedettséget.
ÁBRA: Hogyan változott a véleménye a szolgáltatóról a tájékoztatás után?
A kutatássorozat az egyes üzletkategóriákkal való elégedettséget részletesen (pl. tájékoztatás, termékek elérhetősége, várakozási idő, személyzet felkészültsége, online felület, kiszállítás) és a rövid- illetve hosszútávú jövőbeni vásárlási hajlandóságot is vizsgálja.
ÁBRA: Mennyire volt elégedett az alábbi szempontok szerint? Mennyire valószínű, hogy a jövőben ügyfele szeretne lenni, vagy ügyfele szeretne maradni ennek a szolgáltatónak?
Az elmúlt hetek drámai változásai ellenére összességében nem mérhető rossz közhangulat hazánkban. A kutatás következő heti eredményei választ adnak arra is, hogy mennyire tartós a fogyasztók optimizmusa.
ÁBRA: Az elmúlt hétre gondolva, hogyan értékelné hangulatát, közérzetét?
A részletes kutatási riport megvásárolható, a további részletekért tekintse meg letölthető ajánlatunkat, és keresse szakértőinket!
A hetente 300 felnőttkorú magyar állampolgár online megkérdezésével, országos mintán zajló kutatás az Ipsos saját válaszadói panelén készül. Az eredmények reprezentálják a hazai 18 éven felüli népességet a legfontosabb társadalmi-demográfiai mutatók (így életkor, nem, lakóhely szerinti régió, településtípus) szerint.