A pandémia hatásával kapcsolatban pesszimista a lakosság. A magyarok csupán 4%-a gondolja úgy, hogy az egyenlőtlenségek csökkenni fognak a válság elcsitultával, szemben a lakosság kétharmadával, akik a pandémia előtti állapothoz való visszatérésre számítanak. A kormánytól kevésbé, inkább a munkáltatójuktól számítanak támogatásra a magyarok, de 40% így is jobban félti a munkáját, mint a válság előtt.
Nem nyugodott meg a lakosság a szélesedő körben elérhető vakcina hírétől, továbbra is maradtak a maszkok és a gyakori kézmosások, ugyanakkor lazult a magyarok általános fegyelme. Az idősebb korosztályban nem csak az oltási hajlandóság, de a regisztrációs arány is kiemelkedően magas, derül ki az Ipsos Covid-19 kutatássorozatának februári méréséből.
A világ lakossága továbbra is a koronavírust tekinti a társadalom legfőbb fenyegetésének. A magyar lakosság ezzel szemben leginkább a pénzügyi és politikai visszaélésektől tart, valamint az egészségügy helyzetéért aggódik, ugyanakkor világátlag alatti a munkanélküliségtől való félelem. Az Ipsos januárban összesen 22 ezer válaszadót kérdezett meg világszerte.
Az Ipsos Covid-19 kutatássorozatának decemberi hulláma a lakosság egyértelmű állásfoglalásával zárult, mely szerint a gazdasági szempontok kiemeltek a vírus elleni védekezésben. A januári mérés tovább erősödő fegyelemről, soha nem látott maszkviselési hajlandóságról és a védőoltással kapcsolatos szkeptikus hangok erősödéséről tanúskodik.
Az Ipsos hetedik alkalommal végezte el év végi, Global Predictions nevű nemzetközi kutatását. A 31 ország bevonásával zajlott adatfelvétel a világ lakosságának jövő évi várakozásait vizsgálta. A magyarok saját életükre vonatkoztatva jobb évet várnak 2021-től, mint az idei volt, ugyanakkor nem hisznek a járvány utáni jobb világ eljövetelében.
A vakcina megérkezése önmagában nem jelenti a járvány végét, a lakosság a vészhelyzet elhárulásáról szóló hivatalos hatósági bejelentés után fog megnyugodni. A vírus második hullámának rekord szintű megbetegedései jóval óvatosabbá, és egyben pesszimistábbá tették a magyar lakosságot. Az újra növekvő bizonytalansággal együtt a médiába vetett bizalom korábban sosem látott szintre nőtt, de továbbra is a szakértők véleményét tarjuk a leghitelesebb információforrásnak a Covid-19 járvánnyal kapcsolatban.
Már a kormányzati intézkedéseket megelőzően is fokozott óvatosság jellemezte a magyarokat, ami szeptember óta éreztette hatását többek között a rendezvényiparban és a belföldi turizmusban is. A Covid-19 elleni védekezés módját illetően eltérő viselkedési minták azonosíthatók, abban azonban minden magyar egyetért, hogy a maszk viselése egy vállalható és kötelező egyéni erőfeszítés a vírus megállításában, a közösség védelme érdekében.
A korrupcióra érzékeny, ezzel párhuzamosan a nacionalista érzelmeket legkevésbé tápláló magyar fiatalság bizalmatlan és szkeptikus a kor társadalmi rendszerével szemben. A világátlagnak megfelelő, de európai összehasonlításban mégis az erősebbek közt említhető a magyar társadalmi kohézió.
Az Ipsos által elvégzett közel 19.000 válaszadói interjú tanulságai alapján még mindig a televízió az elsőszámú hírforrás világszinten. A 27 országos nemzetközi kutatás következtetései szerint a második helyen a közösségi média található, míg a print és a rádió együttes elérése csak közelíti a harmadik legfontosabb forrást, az online hírportálokat. A napi rendszerességű híroldal látogatásban Magyarország világelső, a fizetős hírek fogyasztása tekintetében ugyanakkor a legutolsók között szerepelünk a listán.
