A nemek közti fizetésbeli egyenlőtlenség valódi probléma a magyarok szerint

A pandémia hatásával kapcsolatban pesszimista a lakosság. A magyarok csupán 4%-a gondolja úgy, hogy az egyenlőtlenségek csökkenni fognak a válság elcsitultával, szemben a lakosság kétharmadával, akik a pandémia előtti állapothoz való visszatérésre számítanak. A kormánytól kevésbé, inkább a munkáltatójuktól számítanak támogatásra a magyarok, de 40% így is jobban félti a munkáját, mint a válság előtt.

Az Ipsos 28 országos nemzetközi kutatása szerint 5-ből 4 felnőtt egyetért azzal, hogy a nők és férfiak fizetése között különbség van. A magyar válaszadók jelentős többségére, 83%-ra is igaz ez. Abban már megoszlanak a hazai vélemények, hogy ennek csökkentése mennyire fontos jelenleg: az egyetértőknek csupán harmada szerint tartozik ez a legjelentősebb problémák közé. Nemzetközi összehasonlításban résztvevő országok között a sor végén, 23. helyen szereplünk. Olyan országokban, mint Franciaország vagy Spanyolország, ezt a kérdést a lakosság közel fele fontosnak tartja.

Bár a probléma sürgőssége nem egyértelmű, más szempontból a lakosság nagyon is előre sorolja a megoldást. A magyarok kétharmada – nemtől függetlenül – egyetért azzal, hogy mindenkinek joga van tudni azt, hogy egy vele azonos feladatot végző kollégának mekkora a fizetése. Ez összecseng az Amnesty International március 8-án indított kampányával, amit Egy Lépéssel Közelebb-re kereszteltek, és arra bátorítja a cégeket és önkormányzatokat, hogy hozzák nyilvánosságra a nemek közti bérkülönbségre vonatkozó adataikat. Magyarország ebben az igényben élen jár, a 28 országot felölelő kutatásban 4. helyen van. A lengyelek és az oroszok között szintén ez a kétharmados arány jellemző, míg a nyugat-európai államok, mint Hollandia vagy Franciaország esetén a lakosság 54-60%-a ért egyet ezzel.

ÁBRA: Az embereknek joguk van tudni, hogy a velük azonos munkakörben dolgozóknak mennyi a fizetése (%, átlag)

Fizetések átláthatósága


Emellett széleskörűen támogatott az az állítás is, hogy a nemek közötti fizetési egyenlőtlenség megszűntetése válasz egy valódi problémára. A magyar lakosság 54%-a ért egyet ezzel, bár jelentős a különbség a nők és a férfiak között – 60% és 48%. Ugyanakkor a kutatásban résztvevő országok között a középmezőnyben vagyunk, míg Szaúd-Arábia és Oroszország lakossága csak 33-35%-ban érzi valódinak a problémát.

ÁBRA: A nemek közötti fizetési egyenlőtlenség felszámolása válasz egy létező problémára (%, átlag)

Egyenlőtlenség problémájának létjogosultsága


A témához szorosan kötődik és aktuális kérdés, hogy a COVID-19 okozta gazdasági visszaesésből való kilábalás során a gazdasági folyamatok hogyan hatnak ezekre az egyenlőtlenségekre. Ezzel kapcsolatban a magyar lakosságnak csupán 4%-a gondolja úgy, hogy az egyenlőtlenségek csökkenni fognak a válság elcsitultával, szemben a lakosság 2/3-ával, akik a pandémia előtti állapothoz való visszatérésre számítanak. A kutatásban résztvevő többi 27 ország kontextusában ez meglehetősen pesszimista hozzáállásnak számít tekintve, hogy csak 4 ország esetén mértek hasonlóan kis mértékű optimizmust a javulásra vonatkozóan. 

A kutatás második részében arra keresték a választ, hogy az egyes országokban milyen a lakosság jövőképe a koronavírus utáni időszakról. A politikai vezetők szerepe vitathatatlanul jelentős a válságból való felépülésben. Tőlük ebben a folyamatban a magyar lakosság – ahogyan a többi résztvevő ország lakossága a saját vezetőivel kapcsolatban – azt várja legfőképp, hogy az ország érdekeit a politikai érdekek elé helyezzék (38%) és őszinték legyenek a lakossággal (35%), míg a harmadik legfontosabb elvárás az ígéretek betartása (32%).

Érdekes eredmény ezzel szemben az, hogy amikor arról kérdezték a lakosság véleményét, hogy milyen mértékűnek gondolja a kormány által nyújtott pénzügyi segítséget, csupán 8% nyilatkozott úgy, hogy ez várhatóan nagyobb mértékű lesz, mint a pandémia előtti időszakban volt. Ez a résztvevő országok között a legpesszimistább várakozás, átlagosan minden negyedik válaszadó remélte, hogy az adott ország kormánya nagyobb mértékben segít.

ÁBRA: A válság után a kormány által nyújtott pénzügyi segítség a korábbihoz képest… (%, átlag)

Kormány által nyújtott segítség


A foglalkoztatókkal kapcsolatban optimistább a magyar lakosság által festett kép: 18% tartja úgy, hogy több támogatást kap innen, mint a koronavírus előtt, míg kevesebb támogatást ugyanilyen arányban tapasztaltak. Ez a kutatásban résztvevő országok átlagához közeli érték, efelett kimagaslóan India (41%), Mexikó (32%) és Malajzia (29%) lakossága válaszolt. Ugyanakkor ez nem elég ahhoz, hogy ne tartsunk az elbocsátásoktól, a magyarok 40%-a nyilatkozott úgy, hogy jobban aggódik a munkája elvesztése miatt most, mint a válság előtti időszakban. Ebben jelentős a különbség a nemek között: férfiak között csak 34%, míg a nők esetén 45% nyilatkozott így. Ebben a tekintetben is kissé az átlag alatt vagyunk, azonos szinten az olasz, brit és belga válaszadókkal, míg Lengyelországban minden második válaszadó vélekedett így nemtől függetlenül.

ÁBRA: Milyen mértékben fog aggódni a munkája elvesztése miatt a válság előtthöz képest? (%, átlag)

Munka elvesztésének veszélye


Mindezzel együtt arra a kérdésre, hogy vajon a nőket vagy a férfiakat érintette-e negatívabban a válság, a magyar lakosság többsége (69%) inkább az azonos mértéket érzi reálisnak, míg 8-9% érezte az egyik nemet rosszabb helyzetben. Ez szintén azonos a többi résztvevő ország átlagával, míg kiemelkedően rosszabbnak ítélik a nők helyzetét Chilében, Izraelben és Kanadában, szemben azzal, hogy a férfiak helyzetét nehezebbnek vélik Szaúd-Arábiában, Indiában és Törökországban.

Nem ritka, hogy jelenlegi helyzetben az emberek elgondolkodnak az egészségük javításán. Így vannak ezzel a magyarok is, a lakosság 46%-a tervezi, hogy a jövőben többet tesz az egészségéért. Ezzel az aránnyal továbbra is az átlagot és az országok között a középmezőnyt hozzuk együtt Nagy-Britanniával, Izraellel, Dél-Koreával. Lengyel testvéreink sajnos az utolsók a sorban köztük csupán 26% vallotta, hogy jobban fog figyelni az egészségére. Ezzel összefüggésben azt is megkérdezték a válaszadóktól, hogy a munka és a magánélet egyensúlyáért is tesznek-e a jövőben. Itt már sajnos sereghajtók vagyunk. Csak a lakosság 23%-a vallotta azt, hogy igyekszik kevesebbet dolgozni és több időt tölteni a családjával, ami messze elmarad a többi országban mért átlagos 37%-tól. Ebben a tekintetben csak az oroszok állnak mögöttünk 19%-kal, míg például Lengyelország vagy az Egyesült Államok esetén ez 30%.  

ÁBRA: Mennyire valószínű, hogy a jövőben kevesebbet dolgozik és több időt tölt a családjával? (%, átlag)
 

Családdal töltött idő

A kutatás részleteiért keresse szakértőnket!