Javul-e az élet? Az Ipsos egy új, 30 országra kiterjedő Global Advisor felmérésében megkérdezi a közvéleményt, hogy értékelje az életet 2025-ben az 1975-ös életről alkotott percepciókhoz képest.
Az Ipsos hetedik alkalommal végezte el év végi, Global Predictions nevű nemzetközi kutatását. A 31 ország bevonásával zajlott adatfelvétel a világ lakosságának jövő évi várakozásait vizsgálta. A magyarok saját életükre vonatkoztatva jobb évet várnak 2021-től, mint az idei volt, ugyanakkor nem hisznek a járvány utáni jobb világ eljövetelében.
A MEME Kutatási Szekciója még 2017-ben azzal bízta meg az Ipsos médiakutatási osztályát, hogy készítsen egy pillanatképet az akkor 15-29 éves korosztályról, felmérve a fiatalok médiafogyasztási, különös hangsúllyal audiovizuális tartalomfogyasztási szokásait. Pontosan három év elteltével idén ősszel a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete újra az Ipsost kérte fel, hogy ismételje meg a kutatást, egy kis csavarral: a vizsgálat az immár 18-32 évesekre módosított célcsoportjával lekövette az 1988. és 2002. között született médiafogyasztók életében három év alatt beállt változásokat. A kutatás az NMHH támogatásával készült.
A korrupcióra érzékeny, ezzel párhuzamosan a nacionalista érzelmeket legkevésbé tápláló magyar fiatalság bizalmatlan és szkeptikus a kor társadalmi rendszerével szemben. A világátlagnak megfelelő, de európai összehasonlításban mégis az erősebbek közt említhető a magyar társadalmi kohézió.
Öt egybefüggő hónapja, azaz európai megjelenése óta elsőszámú félelme a világ állampolgárainak a koronavírus járvány. Az Ipsos által mért 27 országból 14 esetében áll az első helyen a rangsorban augusztusban, míg Magyarországon a hatodik legmagasabb említésével továbbra sem sorolható a főbb aggodalmak közé. A magyarok mindössze ötöde aggódik a vírus miatt.
Míg globális szinten a koronavírus mellett a munkanélküliség a legfőbb félelme a lakosságnak, nemzetközi összehasonlításban Magyarországon az egyik legalacsonyabb az említése e kettőnek. A világszerte közel húszezer alany megkérdezésével zajló Ipsos kutatás 27 ország lakosságának véleményét tükrözi.
A világ lakosságát továbbra is az első helyen foglalkoztató COVID-19 járvány Magyarországon már csak a negyedik legfontosabbnak ítélt fenyegetés, megelőzi azt az egészségügy mellett a korrupció, a társadalmi egyenlőtlenség és szegénység problémája is. Globális összehasonlításban kevésbé tartanak a munkanélküliségtől, a bűnözéstől és erőszaktól a magyarok, mint más nemzetek.
Az embereket első helyen foglalkoztató világméretű krízis megtanított bennünket, hogy értékeljük mindennapjainkat. A COVID-19 vírus árnyékot vet a korábban éveken át elsőszámú problémára, a munkanélküliségre is. Ezzel együtt a világ lakosságának élesen növekvő, de még mindig kisebb hányada érzi úgy, hogy jó irányba tartanak a dolgok országában. A magyarokat a koronavírus után az egészségügy helyzete aggasztja legjobban.
Az Ipsos nemzetközi vizsgálata alapján a megkérdezettek nemétől függetlenül kétharmados többség emel szót családi, baráti körben a szexista hozzászólások ellen hazánkban. Eltérő a helyzet ugyanakkor munkahelyi környezetben, ahol a magyar válaszadók mindössze 45%-a fejezi ki nemtetszését, ha egy vezető munkatárs szexista megjegyzéseket tesz.
