A járvány átírta az idei karácsonyi készülést is. A vásárlások során első lett a biztonság, csökkent az üzletekben eltöltött idő, ezzel párhuzamosan szerényebbek az idei vásárlási tervek, mint egy évvel ezelőtt. A nyugdíjas korúak tavalyihoz képest alacsonyabb volumenű költése a koronavírustól való félelemnek, és az online vásárlási ismeretek hiányának egyaránt köszönhető. Bár igyekeznek ritkítani és rövidíteni a bevásárlásaikat, a járványhelyzet sem terelte a pénztáros nélküli terminálokhoz az idősebb korosztály tagjait.
A vakcina megérkezése önmagában nem jelenti a járvány végét, a lakosság a vészhelyzet elhárulásáról szóló hivatalos hatósági bejelentés után fog megnyugodni. A vírus második hullámának rekord szintű megbetegedései jóval óvatosabbá, és egyben pesszimistábbá tették a magyar lakosságot. Az újra növekvő bizonytalansággal együtt a médiába vetett bizalom korábban sosem látott szintre nőtt, de továbbra is a szakértők véleményét tarjuk a leghitelesebb információforrásnak a Covid-19 járvánnyal kapcsolatban.
A MEME Kutatási Szekciója még 2017-ben azzal bízta meg az Ipsos médiakutatási osztályát, hogy készítsen egy pillanatképet az akkor 15-29 éves korosztályról, felmérve a fiatalok médiafogyasztási, különös hangsúllyal audiovizuális tartalomfogyasztási szokásait. Pontosan három év elteltével idén ősszel a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete újra az Ipsost kérte fel, hogy ismételje meg a kutatást, egy kis csavarral: a vizsgálat az immár 18-32 évesekre módosított célcsoportjával lekövette az 1988. és 2002. között született médiafogyasztók életében három év alatt beállt változásokat. A kutatás az NMHH támogatásával készült.
A Covid-19 járvány első, tavaszi hulláma során az Ipsos kvalitatív módszerrel vizsgálta a lakosság reklámfogyasztását a korlátozásokkal összefüggésben. Az Atmedia megbízásából készült kutatás eredményeiből az derült ki, hogy a lakosság új, speciális élethelyzetében a reklám szerepe a korábbiakhoz képest átértékelődött, amely egyszerre jelentett kihívást, de egyben lehetőséget is a hirdetők számára. Az online fórumbeszélgetés módszerével feltárt insightok jelenlegi relevanciáját, egy megkönnyebbülést hozó nyári időszakot követően, a második hullám tetőzésekor mérte fel az Ipsos, személyes kérdőíves adatfelvétel segítségével.
Jelentősen jobb a hazai közlétesítmény-hálózat lakossági megítélése, mint az elmúlt években, de így is a legkevésbé elégedett nemzetek egyike a magyar mind Európában, mind világszinten.
Már a kormányzati intézkedéseket megelőzően is fokozott óvatosság jellemezte a magyarokat, ami szeptember óta éreztette hatását többek között a rendezvényiparban és a belföldi turizmusban is. A Covid-19 elleni védekezés módját illetően eltérő viselkedési minták azonosíthatók, abban azonban minden magyar egyetért, hogy a maszk viselése egy vállalható és kötelező egyéni erőfeszítés a vírus megállításában, a közösség védelme érdekében.
A korrupcióra érzékeny, ezzel párhuzamosan a nacionalista érzelmeket legkevésbé tápláló magyar fiatalság bizalmatlan és szkeptikus a kor társadalmi rendszerével szemben. A világátlagnak megfelelő, de európai összehasonlításban mégis az erősebbek közt említhető a magyar társadalmi kohézió.
Online pedig elvárjuk, hogy rendeléseink leadása és kiszállítása is zökkenőmentes legyen. Az Ipsos próbavásárlói közösségének 124 tagja osztotta meg őszi vásárlási tapasztalatait a kutatócég szakembereivel.
Az Ipsos által elvégzett közel 19.000 válaszadói interjú tanulságai alapján még mindig a televízió az elsőszámú hírforrás világszinten. A 27 országos nemzetközi kutatás következtetései szerint a második helyen a közösségi média található, míg a print és a rádió együttes elérése csak közelíti a harmadik legfontosabb forrást, az online hírportálokat. A napi rendszerességű híroldal látogatásban Magyarország világelső, a fizetős hírek fogyasztása tekintetében ugyanakkor a legutolsók között szerepelünk a listán.
A világszerte 19.516 felnőtt válaszadó megkérdezésével készült nemzetközi kutatás eredményei alapján az emberek közel kétharmada boldognak vallja magát. A boldogságot befolyásoló tényezők sorrendjében hazánkban sincs jelentős eltérés a világátlaghoz képest – az egészség, a család, a párkapcsolat a legfontosabb – de a magyarok fele így is boldogtalan.
Hazánkban nem csak az oltásellenes és vírusszkeptikus nézetek, de a vakcina esetleges költségei is hátráltathatják a koronavírus ellenszerének széleskörű használatát. A leginkább érintett társadalmi rétegek hiába nyitottak a védőoltásra, ha nincsenek meg az anyagi feltételek.
Vásárlási gyakoriságában nem, a preferált csatornák tekintetében viszont a tavaszihoz hasonló fogyasztói átrendeződés várható. A Covid-19 járvány második hullámára reagálva az Ipsos folytatja CX tracking kutatássorozatát, mely a fogyasztói tapasztalatok és az elégedettség alakulását monitorozza a pandémia idején.
